Tudtad? Apácaként halt meg az első magyar királyné
Halála napjáig példamutató, önzetlen életet élt
Államalapító királyunk 1038-ban lehelte ki a lelkét, s az özvegy királyné, Gizella magyarországi helyzete az elkövetkezendő pár évben folyamatosan romlott. A helyzet végül odáig fajult, hogy a korábbi bajor hercegnőnek - aki, miként cikkünk előző oldalán is utaltunk rá, komoly érdemeket szerzett a keresztény kultúra magyarországi meggyökereztetésében - 1044-ben el kellett menekülnie az országból. Végül Passauban telepedett le, csatlakozott a helyi apácakolostor közösségéhez. Később a kolostor főnökasszonyaként tevékenykedett, és még a halál is apácaként érte 1065. május 7-én. Érdekesség, hogy Gizella királyné sírját később rengetegen felkeresték, igazán népszerű zarándokhellyé nőtte ki magát, s a csontjait - azzal a kereszttel együtt, melyet imádságai során használt - valóságos ereklyeként őrizték Münchenben.
Szent István király feleségét 1911-ben avatták boldoggá, és nemcsak élete utolsó - példamutató, önmegtartóztatással teli - évtizedei miatt, hanem azért is, mert nélküle talán nem is sikerült volna lerakni egy keresztény vallási-kulturális közegre épülő, európai Magyarország alapjait.
Kleopátra a hamisítatlan női szépség szinonimájává vált, a valóság azonban egészen kiábrándító.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
