Alapjaiban formálja át a közösségi médiát az új EU-s törvény: óriási változások várhatók a Facebookon és a TikTokon

Átrajzolhatja az internet arculatát az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló új törvénye. A tervezett szabályozás alapján a legnépszerűbb internetes szolgáltatásokat üzemeltető cégekre nagyobb felelősség hárulna a felületeiken megjelenő tartalmak miatt.

A digitális szolgáltatásokról szóló törvény

Szombaton megállapodás született Brüsszelben az online tér átláthatóságát célzó szabályozásáról. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói az illegális, valamint a hamis online tartalmak terjedésének hatékony kezelését és az alapvető jogok védelmét a digitális térben védelmező új szabályokról döntöttek. A két uniós intézmény által megalkotott, a digitális szolgáltatásokról szóló törvényről szóló megállapodás a felhasználók számára biztonságosabb és nyitottabb digitális tér létrejöttét, a vállalatok számára egyenlő versenyfeltételeket biztosít.

„A digitális szolgáltatásokról szóló törvény megújítja az online szolgáltatásokra vonatkozó összes alapszabályt az EU-ban. Gyakorlatban is megvalósítja azt az elvet, hogy ami tiltott offline, az tiltott online is. Minél nagyobbak a platformok, annál nagyobb a felelősségük” – idézte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének közleményét az Index.

A technológiai vállalatok kénytelenek lesznek új irányelveket és eljárásokat kialakítani a megjelölt gyűlöletbeszéd, a terrorista propaganda és más, az Európai Unió országai által illegálisnak minősített anyagok eltávolítására. A törvénnyel az EU véget akar vetni az eddigi önszabályozáson alapú korszaknak, amelyben a techcégek a saját irányelveik mentén dolgoztak azzal kapcsolatban, hogy milyen tartalmak maradhatnak elérhetők vagy épp mit kell eltávolítaniuk.

A tervezett törvény jóval nagyobb lehetőséget adna az államoknak a káros tartalmak eltávolíttatására. Tiltaná a hirdetések célzását személyes jellemzők alapján, mint a rassz, származás, politikai nézet, szexuális irányultság vagy vallási meggyőződés. Tiltaná a kiskorúaknak célzott reklámozást, valamint az úgynevezett sötét mintákat, azaz azt a gyakorlatot, amikor a megjelenítés módjával próbálják manipulálni a felhasználót, hogy például engedélyezze a viselkedése követését.

Gyökeres változást jelent, hogy a nagy platformoknak átláthatóvá kell tenniük tartalomajánló algoritmusuk működését. A felhasználóknak lehetővé kell tenni, hogy olyan tartalomajánlási rendszert válasszanak, ami nem a profiljukon alapul (például egyszerű időrendi sorrendben lássák az ismerőseik által megosztott dolgokat).

A szolgáltatásoknak világossá kell tenniük, miért tekintenek illegálisnak egyes tartalmakat, és milyen okból távolítják el ezeket, emellett lehetővé kell tenniük, hogy a felhasználó panaszt emeljen az eltávolítás ellen. Ugyanakkor a cégeknek konkrét stratégiával kell rendelkezniük olyan helyzetre, amikor válság idején nagy mennyiségű dezinformáció kerül a felületükre (mint a koronavírus-járvány vagy a jelenleg is zajló ukrajnai háború).

A mérföldkőnek számító jogszabálynak köszönhetően a Facebookot működtető Meta, továbbá a YouTube-ot is birtokló Google és más internetes szolgáltatások éves ellenőrzésekre számíthatnak a vállalkozásukhoz kapcsolódó „rendszerszintű kockázatok” miatt – írja a Média1. A techóriásoknak több adatot kell majd megosztaniuk platformjaik működéséről külső kutatókkal, az egyetemi és civil szféra képviselőivel. A társaságoknak éves kockázatértékelési jelentést kell majd készíteniük, amelyet egy külső, független könyvvizsgáló ellenőriz, és a megállapítások összefoglalóját nyilvánosságra hozzák. Ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy egy vállalat nem tesz meg mindent a könyvvizsgálók által azonosított problémák ellen, akkor a globális bevételének 6 százalékáig terjedő pénzügyi szankciókra számíthat, és üzleti gyakorlatának megváltoztatására kötelezhetik, a visszaesőket pedig ki is tilthatják az uniós piacról. Szigorúbb szabályok vonatkoznak azokra a platformokra, amelyeknek több mint 45 millió felhasználójuk van az EU-ban. Az ilyen szolgáltatásoknak az éves bevételük 0,05 százalékára rúgó felügyeleti díjat kell befizetniük Brüsszelnek.

Még nincs vége, lapozz!

Fotó: 123rf