Pazar látványnak ígérkezik: a héten a szokásosnál sokkal fényesebb lesz a Vénusz

Az Esthajnalcsillagként is ismert planéta megédesíti a zord május utolsó napjait.

Még ragyogóbb lesz, mint eddig

A Vénusz a Naptól számítva a második bolygó - nevét Venusról, a szépség híres római istennőjéről kapta. Talán kevesen tudják, de az égitest a Hold után a legfényesebb objektum, mely a Földről, az éjszakai égboltról szabad szemmel is látható, sőt maximális fényességénél még nappal is kiszúrhatjuk, ha figyelmesen kémleljük az eget. Apró, ám szerfelett érdekes adalék, hogy mivel a Vénusz közelebb van a Naphoz, mint a Föld, és kering körülötte, ezért néhány hónapig a Naptól keletre, később néhány hónapig a Naptól nyugatra látható, változó távolságra - írja a Wikipédia. Mivel a planéta az úgynevezett kalauzcsillagok közé tartozik - azaz segítette az embereket a tájékozódásban -, számos szép elnevezéssel illették az idők folyamán. Hívták Hajnalcsillagnak és Esti csillagnak is - e nevek összeolvadásából keletkezett aztán a közismert Esthajnalcsillag kifejezés is. De térjünk vissza a Vénusz fényességének kérdéséhez! A Naprendszer jól ismert planétája már eddig is erőteljes ragyogásáról volt ismert, a héten azonban még könnyebben észrevehetjük majd, mint eddig. Érdemes lesz tehát ismét az égre szegeznünk tekintetünket!

Fotó: 123rf

Lapozz, cikkünk folytatódik!

Nem csillagként pislákol, stabil fénye van

A CNN írta meg, hogy a héten a Vénusz kiváltképp fényesnek tűnik majd az égbolton. Az Esthajnalcsillag napnyugta után körülbelül 30 perccel tűnik fel a nyugati égbolton, méghozzá északnyugati irányban. Robert Massey, az Egyesült Királyság Királyi Csillagászati ​​Társaságának igazgatóhelyettese úgy fogalmazott: a bolygó nem pislákol úgy, mint egy csillag, ehelyett stabil fénye van, ami jóval könnyebbé teszi a felfedezését. Noha a Vénusz szabad szemmel is tisztán látható az égbolton, távcső segítségével jellegzetes, domború alakja is megfigyelhető. A planéta látszólagos formája szüntelenül változik, ahogy kering a Nap és a Föld között - a jelenség emlékeztet a holdciklusra is.

Föld-típusú bolygónak számít, a Föld testvérbolygójának is hívják, mivel a két bolygónak hasonló a mérete, a gravitációs ereje és a tömege. Nagy fényvisszaverő képességű kénsav tartalmú felhőréteg takarja el a fény elől a felszínt. Ez sokáig olyan találgatásoknak adott alapot, melyekre a planetológia csak a 20. század folyamán tudta megadni a választ. A kőzetbolygók közül a Vénusznak van a legsűrűbb légköre, amelyet főleg szén-dioxid alkot. A légköri nyomás a földinek 92-szerese. Hiányzik a szén körforgása, amely biztosítaná, hogy a felszabadult szén visszakerüljön a sziklákba és más felszíni képződményekbe, s a szerves élet hiánya miatt nem jöhet létre ezt elnyelő biomassza sem. Olyan meleg van a felszínen, hogy az egyes feltételezések szerint a felszínen valaha létezett, a földihez hasonló óceánok régen elpárologtak. A helyén csak sivatagszerű síkságok és szikladarabok maradtak - írja a Vénuszról a Wikipédia.

Fotó: 123rf

Leadfotó: 123rf