Anjou Máriának, Magyarország egyetlen középkori királynőjének élete kész szappanopera volt

Mára annyira mellőzötté vált, mintha átlagember lett volna.

Ahhoz képest, hogy Magyarország egyetlen középkori királynője, nem alakult ki kultusza, sem különösebb tisztelete az országban. A legtöbb ember nem is ismeri. pedig ő volt Magyarország és Horvátország királynője 1382 és 1385 között, továbbá 1386-tól a haláláig. Korábban emlékét a Miskolcon található diósgyőri vár őrizte, amely Mária legkedveltebb tartózkodási helye volt. 

Királlyá koronázták

Anjou Mária Budán, 1371. április 14-én látta meg a napvilágot Anjou-házi magyar és lengyel királyi hercegnőként. Édesapja, Nagy Lajos magyar, illetve lengyel király és második felesége, Kotromanić Erzsébet bosnyák hercegnő volt az édesanyja. A párnak négy leánygyermeke született, amelyek közül Mária volt a harmadik.

Apja már két éves korában feleségül ígérte IV. Károly német-római császár fiának, Zsigmondnak. A házasságot csak 1374. november 24-én engedélyezte a XI. Gergely pápa, mivel Mária és Zsigmond távoli rokonságban álltak egymással.

Mivel Nagy Lajosnak csak leányai születtek, ügyelt arra, hogy később gond nélkül történjen az örökösödés. A kassai privilégiummal elismertette a lengyel nemességgel a leányági örökösödést. Így mikor nővérei fiatalon meghaltak, Mária került a trónra.

Nagy Lajos fiúsíttatta lányát, így a halálát követően a magyarok kénytelenek voltak elfogadni, mint Mária király, aki 1382. szeptember 17-én meg is koronáztak. Ő volt az első nő, akinek fejére került Szent Korona.

Lapozz a cikk folytatásáért!

Fotó: 123RF.com