Mi a valódi oka, hogy ennyire szeszélyes az idei április? A meteorológus válaszol

Az idei április szokatlanul ellentmondásos, szeszélyes időjárást hozott: az egyik pillanatban úgy érezzük, mintha visszatért volna a tél, míg máskor kellemes, szinte már nyárias melegről árulkodik a hőmérő higanyszála. Mi áll a jelenlegi intenzív havazás mögött? Miért ennyire rapszodikus hazánk időjárása? A múltban is volt példa hasonlóra? Csupán az esztendő egy ellentmondásos hónapjáról van szó, vagy egyéb tényezőket is érdemes számba vennünk, amikor az okokat keressük? Tóth Tamás meteorológussal beszélgettünk.

Az elmúlt időszakban sokunknak az a mindennapi élménye, hogy forgószínpadszerűen cserélődnek az egyes évszakok: az egyik pillanatban - egy markáns hidegfront hatására - úgy érezzük, újult erővel támad a tél, míg máskor hamisítatlanul meleg, napsütéses napok köszöntenek ránk, s legszívesebben ingujjra, pólóra vetkőznénk az utcán. A szélsőséges időjárási jelenségek persze nem csupán a hétköznapjainkra vagy a kedélyállapotunkra, de az általános közérzületünkre, az egészségünkre is jelentős hatást gyakorolnak. Joggal fogalmazódik meg bennünk a kérdés: miért mutatja ennyire szélsőséges arcát az április, s mikor jöhet az áhított felmelegedés? Tóth Tamást, a Magyar Televízió meteorológusát kérdeztük.

Felettébb ellentmondásos az idei április: hol intenzív havazást, hol szinte nyárias meleget tapasztalhatunk. Magyarázható-e mindez csupán azzal, hogy egy, a meteorológiai jelenségek szempontjából alapvetően is változékony hónapról beszélünk, vagy egyéb okok is meghúzódnak a háttérben?

Az április eleve szeszélyes hónapnak számít a meteorológiában - mindez egyébként nem kizárólag napjainkban van így, hanem régi, több évszázados tapasztalatunk is. Történelmünkben is a "szeszélyes" jelzővel illették az esztendő negyedik hónapját. A klímastatisztikák is azt mutatják, hogy nem lehet pontosan megjósolni, mit is hoz ez az időszak: ilyenkor számíthatunk kemény télre, de kifejezetten enyhe, már-már nyárias időjárásra is. Ha egy pillantást vetünk a régi statisztikákra, akkor azt láthatjuk, hogy kifejezetten sok negatív hőmérsékleti rekord dőlt már meg áprilisban, különös tekintettel a hónap első felére. Ugyanakkor az is elmondható, hogy a mostani helyzet valóban nem szokványos: jelenleg egy sarkvidéki hidegbetörés alakítja időjárásunkat, nem is beszélve a légtömegek harcáról, mely ebben az esetben intenzívebb, mint máskor.

Fotó: 123rf

Sokan számolnak be rossz közérzetről, gyengeségről, levertségről. Ez is az időjárás számlájára írható?

Igen, mivel a légtömegek imént említett harca most rendkívül kiélezett, ezért a mostani időjárás sok ember szervezetére negatívan hat.

Lesz még egyáltalán hagyományos értelemben vett ősz és tavasz? Vagy esetleg alapvetően alakul át az éghajlatunk a jövőben?

A múltban is számoltak már be hasonló kilengésekről, mint amilyen például a mostani. Ha úgy vesszük, a jelenlegi helyzet nem is számít annyira kirívónak. Érdekes megfigyelni, milyen sok rendhagyó vagy épp viszontagságos esetet jegyeztek fel Magyarországon az ötvenes években. Én is gyakran példálózom ezzel az időszakkal, ugyanis valóban rengeteg szélsőséges helyzetet eredményezett. Ebben az évtizedben történt, hogy Pécset vastag hótakaró lepte el május közepén, ugyanakkor az ellenkezőjére - például szokatlanul forró nyarakra - is akadt példa szép számmal. Az viszont tényleg tagadhatatlan, hogy a 2010-es években szélsőségesebbé vált az időjárásunk. Egyre többször van - és lesz is - olyan élményünk, hogy tavasszal-ősszel bizonyos napokon egy szál fürdőnadrág is elég, másnap - egy hirtelen hidegbetörés hatására - pedig elő kell vennünk a nagykabátot.

Fotó: 123rf

Várható-e a héten számottevő változás? Hogyan alakul hazánk időjárása a következő napokban?

A mélyponton már túl vagyunk, és a következő időszakban enyhül az idő, de nem olyan mértékben, mint ahogy elvárhatnánk. Az előttünk álló napok nem hoznak jelentős változást, pénteken és szombaton viszont ténylegesen tanúi lehetünk majd némi enyhülésnek, de ez - egyelőre - csak átmeneti lesz.

Leadfotó: 123rf