Valódi vagy hamisítvány? Íme 5 érdekes tény a torinói lepelről, a katolikus ereklyéről

Érdekességek

1. A lepel először a középkori Franciaországban, Lirey településén tűnt fel az 1350-es években. A Geoffroi de Charny nevű francia lovag már ekkor is Jézus eredeti temetési lepleként mutatta be a tárgyát a lirey-i egyházfőnek, arról azonban nincs információ, hogy miként került a szövet a lovaghoz, és hol volt 1300 évig.

2. Miután a lirey-i templom közszemlévé tette a leplet, rengetegen zarándokoltak oda, hogy megtekintsék a különleges ereklyét, ezáltal pedig sok pénzhez is jutott a település – az egyház számos, tekintéllyel bíró tagja azonban szkeptikus maradt a lepel hitelességével kapcsolatban, 1389 körül pedig Pierre d’Arcis, a franciaországi Troyes püspöke jelentést küldött VII. Kelemen pápának azt állítva, hogy egy művész bevallotta az anyag hamisítását. A püspök azt is kihangsúlyozta, hogy a lirey-i templom papja tudott a hamisításról, és csak arra használta a leplet, hogy pénzhez jusson. Válaszul a pápa egyértelműen kijelentette és hangoztatta, hogy a lepel nem Krisztus igazi halotti vászna, azt azonban engedélyezte, hogy a templom továbbra is kiállítsa, feltéve ha elismeri, hogy a lepel egy „mesterséges” vallási ikon, nem pedig történelmi ereklye.

3. 1418-ban, amikor Lirey települését a 100 éves háború fenyegette, Margaret de Charny, Geoffroi unokája és annak férje felajánlotta, hogy a lepelre kastélyukban vigyáznak, hogy annak ne essen bántódása. A férj még egy papírt is írt arról, hogy elismeri, a lepel nem Jézus Krisztus igazi halotti leple és megígérte, hogy visszaadja a vásznat, amint biztonságos lesz a helyzet. Később azonban nem volt hajlandó visszaszolgáltatni azt a templomnak, hanem magával vitte egy körutazásra, és Jézus igazi temetkezési lepleként mutatta be a világnak. 1453-ban Margaret két kastélyért cserébe eladta az anyagot a Savoyai királyi háznak, a lepel eladásáért pedig büntetésként kiközösítették a nőt Franciaországban.

Cikkünk folytatódik, lapozz!