Budapestiként is érezheted magad turistának a városban - különleges helyen jártunk

Szerintem aki Budapesten él, az sem tudja megunni soha a város szépségeit. Én akárhányszor megyek fel a Citadellához, sétálok el a Vár előtt vagy látogatom meg a Halászbástyát mindig azt érzem, hogy imádom ezt a helyet és szerencsés vagyok, amiért itt lakhatok. Nagyon szeretek turistaként mászkálni az utcákon, nemrég pedig tényleg az lehettem, ugyanis különleges élményben volt részem, olyanban, ami többnyire általában a külföldieket érinti, akik nálunk vendégeskednek. Ajánlónk és élménybeszámolónk következik.

A város legvonzóbb része

Nem túlzás kijelenteni, hogy a Budai Vár és környéke Budapest legvonzóbb része. A külföldiek előszeretettel rohamozzák meg az itt található nevezetességeket, legyen szó akár a melegebb tavaszi/nyári vagy hűvösebb őszi/téli szezonról. Sajnos az elmúlt hónapok történései - a koronavírus-járvány - azonban nálunk is megnyírbálták a turizmus erejét, a közelmúltban jóval kevesebb turista látogatott el hozzánk érthető módon, annak ellenére, hogy hazánk a korai óvintézkedéseknek köszönhetően mára egy biztonságos helynek tekinthető a vírushelyzetben is.

Bőven akadnak olyanok, akik számára a budai városrész nevezetességek terén kimerül a Mátyás-templomban vagy a Várban, a Bazárban, pedig ezeken kívül vannak még olyan helyek, melyeket érdemes felfedezni.

Látnivalók a környéken

Középkori Zsidó Imaház

A budavári Táncsics Mihály utca 26. sz. lakóházának földszintjén látható a budai zsidóság későközépkori és török kori lakónegyedének - az egykori Zsidó utcának - a XIV. század végén épült imaháza. A déli oldalán gótikus pillérrel osztott, az északi oldalon a nők egykori imahelyének keretes ablakát őrző boltozott imaterem 1964-ben, az épület műemléki kutatása során került feltárásra majd azt követően helyreállításra.

Koller Galéria és Műkereskedés

Magyarország első magángalériájaként magas művészi szinten képviseli a magyar és nemzetközi kortárs és modern művészeket. A Galéria székhelye Amerigo Tot szobrászművész műteremházában található, így tiszteletére egy szerény emlékszobát rendeztek be.

Mária Magdolna Torony

Buda mára egyetlen, nagyrészt eredeti állapotában fennmaradt középkori tornya. Az 50-es években a templom többi részét elbontották, a torony egy építész Rákosi-pantheon kialakításáról szóló mentőötletének köszönhetően maradt meg. Ma 24 harangból álló harangjáték működik itt, amely negyedóránként felcsendül.

Feltárt és kiállított középkori maradványok, Pénzmúzeum

A régi budai Városháza épületében az oktatási funkció mellett a turisták számára étteremnek, kávézónak, valamint ajándék- és könyvesboltnak is otthont ad. A nívós helyreállításnak köszönhetően több középkori (földfelszín alatti és feletti) falszakaszt láthatóvá tettek a nagyközönség számára.

Várkert Bazár

Az 1875-1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz Várkert Bazár a Világörökség része. Benne számos vendéglátóhelyen, vagy az első szintjén elterülő Öntőház udvarban relaxálhat a látogató. A déli palotában az I. világháborús kiállítás, a Testőrpalotában az Iparművészeti Múzeum ideiglenes tárlata várja az érdeklődőket.

Reneszánsz kert, Szent István torony

A déli kertek a Budavári Palota rejtett kincsei. Egyike - a mai Budapesti Történeti Múzeumot körülölelő reneszánsz stílusú kert - felől közelíthető meg a Szent István torony, ahonnan a Gellért-hegy páratlan látványa tárul elénk.

Sziklakórház és atombunker

A Várhegy mélyén található Sziklakórház Atombunker Múzeum - korábban légókórház és atombunker - 2002-ig szigorúan titkos története elmesélve is roppant érdekfeszítő, személyesen megtapasztalva viszont páratlan élmény. A közel 200 darab élethű viaszfigura, az eredeti berendezés és kórházi felszerelés segít a II. világháború, 1956 és a hidegháború eseményeinek, hangulatának megtapasztalásában. A legújabb kiállítási részben a hadi orvoslás aktuális helyzetét a különleges műveleti erők embermentő akcióin keresztül mutatják be. A Sziklakórház Atombunker Múzeum egész évben nyitva tart, de csak vezetett túra keretében látogatható.

Halászbástya

Nekem személy szerint a kedvenc pontom a városban a Halászbástya és környéke, ahogy már fentebb említettem, szeretek úgy járkálni itthon, mintha külföldi lennék, aki időről-időre újra megcsodálja és felfedezi Buda szépségeit. Nemrég volt lehetőségem egy délutánt/estét úgy eltölteni ebben a kerületben, mintha valóban határon túli turista lettem volna: Budapest egyik legszebb hotelét próbálhattam ki, az élményemről pedig szeretnék beszámolni a következőkben.

Egy nap turistaként Budapesten

Kevesen tudják, de a hozzánk látogató külföldiek nem csupán látogatni szeretik a Budai Vár környékét, hanem előszeretettel meg is szállnak a közvetlen szomszédjában. Nekünk a közelmúltban egy hétvége keretében szerencsénk volt egy éjszakát eltölteni a Pest-Buda Hotelben, mely távolról sem mondható átlagosnak a fővárosi szállodák között. A régies és modern stílust ötvöző hely első látásra megfogott bennünket, ráadásul konkrétan 300 méterre található a Mátyás-templomtól, így tényleg a legideálisabb környezetben fekszik.

Maga a hotel története közel 800 évre nyúlik vissza. Keltezését az 1260-70-es évekre teszik, ez lehetett Buda városának első emeletes háza. 1390-ben Kanizsai Miklós tárnokmester megvásárolta a Fortuna utca 3-ban található épületet a firenzei származású Francesco fia Onofriótól 1,400 forintért. A törökök kiűzéséig - azaz az 1600-as évek végéig - az ingatlan számtalanszor cserélt gazdát, de ami csodálatos, hogy a török időket és a Budai Vár visszafoglalását is túlélte, erről egy 1696-os házösszeírás is tanúskodik.

Régészeti kutatások alapján a szálló a középkorban négy különálló, de közvetlenül egymás mellé épült ház volt: a Hess András téri épület, ennek Fortuna utcai folytatása, a Fortuna utca 3. és a Táncsics Mihály utcában található épületek. Az összeírás évében - azaz 1696-ban - Andreas Siegl posztós kapta adományként az ingatlant, ő nyitotta meg itt a város első fogadóját. A négy ház maradványaiból három épületet alakítottak ki, ezek közül a tér felé esőt már az 1696-os összeírásban Vörös Sünként említik. Utóbb három ingatlant összevonták, és mint Fogadó a Vörös Sünhöz üzemelt, mely báloknak és színielőadásoknak is otthont adott.

Levéltári anyagok említést tesznek arról, hogy az épület 1773-tól Nepauer Máté építőmester tulajdonába került, aki továbbra is fogadóként üzemeltette. 1810 körül jelentős átépítést hajtottak végre, ennek köszönheti máig meghatározó klasszicista architektúráját, de barokk múltja is felelevenedik például a csodálatosan felújított eredeti barokk tetőgerendákban. 1906-ban Baumann Ferenc vásárolta meg a Fortuna utca 3-ban lévő épületet, ő alakította ki a mai napig is a földszinten található vendéglőt. Az épületet a 2010-es években a Zsidai Csoport teljeskörűen felújította, most pedig a műemlék épület nemcsak hotel és étterem, de a budai vár és ezzel Budapest történetének szerves része is.

Mi egyébként itt tartózkodásunk alatt az egyik lakosztályt - atelier suit - próbálhattuk ki, mely tökéletes választás lehet pároknak, akik egy romantikus élményre vágynak egy különleges miliővel. A szoba rendkívül elegáns, meghitt hangulatú és csendes, kifogástalan atmoszférát biztosít egy nyugodt, szerelmes hétvégéhez.

Remek vacsora, hogy teljes legyen az élmény

A magyar ember számára akkor teljes igazán az élmény, ha gasztro élvezetekben is része lehet. Kulináris igényeinket ezen a turistás hétvégén a 21 Magyar Vendéglőben elégítettük ki, melynek étlapján abszolút hagyományos hazai ízek találhatók meg egy csipetnyi extrával, vagy ahogy a vendéglátásban szeretik kifejezni: csavarral. A menü tartalmaz autentikus ízvilággal rendelkező, minőségi alapanyagokból készült előételeket - nekünk például a kacsamáj pástétom ízlett legjobban sárgabarack chutney-val -, főételeket a hagyományos és különleges repertoárból egyaránt, illetve házias desszerteket, amiket vétek kihagyni, érdemes helyet szorítani azoknak még a vacsora végén.

"Szerettünk volna egy olyan magyar éttermet létrehozni, mely visszaadja a rég elfeledett és hiányzó »Szindbádos« gasztronómiai élményt, de mindezt originálisan és újszerűen, a tipikus »magyaros étterem« kliséket mellőzve mind a konyhában, mind a vendéglő kialakításában is. Mindezeknek köszönhetően reméljük sikerült létrehozni egy olyan magyar vendéglőt, ahol jól érzhetjük magunkat mi magyarok is, ahol felidézhetik a kedvenc régi ízeiket egy kissé izgalmasabb megközelítésben és mindezt egy kötetlen kényelmes hangulatban."

Az étlapon olyan - főként magyaros ízvilággal rendelkező - ételek szerepelnek, melyek laktatók, ugyanakkor nem érzi úgy magát az ember utánuk, mint akin végigment a gyorsvonat. Válogathatunk egy tradicionális csirkepaprikás, egy könnyedebb superfood saláta, egy fantasztikusan lágy és krémes parajos-parmezános rizottó vagy egy elegáns kacsacomb közül is, mindegyiket érdemes megkóstolni.

Összességében tehát kijelenthetjük, hogy a főváros a külföldieken túl a magyarok számára is mindig kifogástalan élményt nyújthat, kiváltképp a Budai Vár és környéke, mely bővelkedik látnivalókban. Mi remekül éreztük magunkat, pedig nem először fordultunk meg a kerületben...

Fotók, leadfotó: Zsidai Csoport, 123rf