Kevesebbet alhatunk húsvét hétvégéjén – Jön az óraátállítás!

Március 27-én hajnali 2:00 órakor hivatalosan is lezárul a téli időszámítás, és kezdetét veszi a nyári: ekkor kell egy órával előbbre állítani a vekkert, a telefont és a karórát. Igen, ez sajnos azzal jár, hogy húsvét hétvégéjén kevesebbet alhatunk, de cserébe több időt tölthetünk a világosban, a napfényben. Cikkünkben minden fontos tudnivalót elmondunk az óraátállítással kapcsolatban, többet között azt is, hogy milyen hatással lesz a szervezetünkre.

Az óraátállításról és a nyári időszámításról

A nyári időszámítás széles körben elfogadott rendszer, melyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Magyarországon először 1954-ben alkalmazták a módszert; ami ’58 és ’79 között szünetelt, és amit 1980-ban újra bevezettek.

Kezdetben energiatakarékossági célja volt, hiszen a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehetett vele spórolni. Később azonban más előnyeit is elkezdték hangsúlyozni; ezek a következők:

• az egy órával hosszabb természetes világítás kedvez azokak, akik a munkaidő vagy az iskola után szabadtéri programokat terveznek
• szabadtéri munkahelyeken nőhet a munkaidő, ezáltal a produktivitás és a gyorsaság
• a jobb látási viszonyok miatt csökkennek a balesetek
• és a bűncselekmények, mert az emberek kevesebbet tartózkodnak sötétben az utcán

A nyári időszámításnak, illetve úgy általában az óraátállításnak természetesen egyre több kritikusa akad. Sokan kiemelik például, hogy

• a fogyasztói társadalomban egyre jobban elterjedő légkondicionálók a több napos óra miatt több energiát emésztenek fel a világításon megtakarított energiánál
• az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása
• kényelmetlen, és zavart okoz a különféle elektronikus berendezések óráinak átállítása évente kétszer
• a szezonális depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek

Hogyan viseli a szervezet az óraátállítást? Kattints!

Fotó: christinekane.com