Akár vérszegénységet is okozhat, ha a baba 1 éves kora előtt tehéntejet kap

A budapestiek hamarabb teszik az étrend részévé a tehéntejet

Egy friss kutatás az édesanyák szokásait vizsgálja: a felmérésben résztvevők többnyire 8-9 hónapos kortól kezdenek tejterméket adni gyermeküknek (natúr joghurtot, főzelékbe kevert reszelt sajtot, túrót), de sokan már 5-6, sőt, akár 4 hónaposan túródesszertet vagy gyümölcsjoghurtot kínálnak tízóraira és uzsonnára. A fővárosban élő édesanyáknál gyakrabban fordul elő, hogy a rohanó mindennapok közepette gyors megoldást keresnek, és hamarabb nyúlnak tehéntejhez a hozzátáplálás idején, mint a vidéken élők, akiknek döntő többsége másfél-kétéves korig szeretné elkerülni a tehéntej bevezetését.

„Bár a tej valóban jó kalciumforrás, a babák számára nehezen emészthető és allergizáló tápanyag, amelyet érdemes egyéves korig, sőt egyes szakértők szerint, akár 3 éves korig kerülni. Az anyatejes - vagy tápszeres - táplálás és a tehéntej bevezetése között hidat jelenthetnek a kifejezetten 1-3 éves gyermekek igényei szerint összeállított tejalapú gyerekitalok. Igazodnak a korosztály vitamin- és ásványianyag-szükségletéhez, megfelelő mennyiségű vasat tartalmaznak és az ideális folyadékpótlásban is segítséget nyújtanak. Válogatós vagy nehezen evő babáknál is sokat segíthetnek.” – fejtette ki Dr. Veres Gábor.

Megfelelő táplálással számos felnőttkori népbetegség megelőzhető

A tehéntej mellett a tojás korai fogyasztása okoz leggyakrabban allergiát, amely a későbbi évek során is csak ritkán szűnik meg, és súlyos esetben anafilaxiás sokkot okozhat. Korábban a gluténtartalmú ételek bevezetését 4-7 hónapos kor között javasolták, a legfrissebb kutatási eredmények alapján azonban kiderült, hogy ez nem segíti a lisztérzékenység megelőzését. Elegendő a 6 hónapos korig javasolt kizárólagos szoptatást követően bevezetni a glutént.

A búza, a kukorica, a disznóhús, a hal, a paradicsom, a hagyma, a fejeskáposzta, a bogyós gyümölcsök, az olajos magvak, a citrusfélék, valamint a méz és a csokoládé szintén könnyen okozhatnak allergiát, a burgonya, a sütőtök az alma vagy a rizs viszont akár a baba első étele is lehet. Bár a nyers zöldségek tápértéke nagyobb, mégis párolva érdemes kínálni a csecsemőknek, mert rosttartalmuk miatt nehezen emészthetők. A főzelékeket, püréket minél kevésbé fűszerezzük, só helyett érdemes petrezselymet, kaprot vagy akár fehérrépát használni: az ekkor kialakuló ízérzékelés a későbbiekben is nagymértékben meghatározza a táplálkozási szokásokat. Az élet első 1000 napjában a szülők megfelelő táplálással aktívan tehetnek gyermekeik jövőbeni egészségének alakulásáért. A korosztály igényeinek megfelelően kialakított étrenddel nemcsak az allergiás megbetegedések kialakulásának kockázata csökkenthető, de olyan felnőttkori népbetegségeket is megelőzhetünk, mint az elhízás, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.

Ha hasznosnak találtad a cikket, akkor nyomj egy lájkot, vagy oszd meg másokkal is!
Ezt is ajánljuk: Ennyiszer kell összebújni hetente, hogy megfoganjon a baba! A leendő apukák örülni fognak a hírnek

Fotó: firsttimemommydotnet.files.wordpress.com; Leadfotó: roshi.tv