Kettő után minden jó nő foglalt

Egy szimpatikus srác elhívott a Corvinus gólyabáljára azok után, hogy hónapokkal előtte egyszer beszélgettünk. Úgy tűnik, néha tényleg megéri idegenekkel szóba állni. Vagy mégsem?

A találkozás

A srác meghívott, hogy tartsak vele és az ő barátaival, hogyha van kedvem. Hát persze, hogy volt! A haverjai nem sok vizet zavartak, ugyanis egész este csak velem beszélt, koktél helyett a szavaimat itta, szóval látszott rajta, hogy érdeklem. Nagy barna szemeit le sem vette rólam. Sem a kisruhámról, sem a lábaimról, sem pedig a dekoltázsomról.

Az este tökéletesen alakult az öltönyös, kismellényes, fekete kabátos, kesztyűs, hajszálanként bezselézett, torzonborz hajú, őzike szemű pasival, akibe bátran karolhattam, hogy a tíz centis magassarkúmmal ne hasaljak el a macskaköves bejáratnál. Lesegítette a ruhatárnál a kabátomat, meghívott egy italra, s elérte, hogy azon az estén én legyek a bálkirálynő, még akkor is, ha csak az ő királynője. Kicsit frusztrált, hogy az én bálkirályom egyben a parkett királya is szeretett volna lenni, főleg hogy a sok részeg elsőéves csaj között flippergolyónak éreztem magamat, ahogy ittasan dülöngélve jobbra-balra taszigáltak minket.

Fotó: nymag.com