Eszelős buli és megoldatlan rejtély - Heti mozipremierek

A hosszú hétvégén bár havas-hideg időt várhatunk, azért bízzunk benne, hogy az időjós félrenézte a varázsgömbjét és mégiscsak meleg napsütésben lesz részünk. Ha mégsem, akkor bevackolhatjuk magunkat a meleg szobába a tévé elé vagy elmehetünk moziba is. Bárhogy is lesz, jó filmekből ezen a héten sincs hiány, megnézhetjük az Oscar-jelölt Pablo Larraín filmjét, a NO-t, az igaz történeten alapuló Halálhegyet, ha pedig valami könnyed szórakozásra vágyunk, a Másnaposok rendezőjének új filmjét, a Képszakadást.

No
A film a tavalyi Cannes-i Filmfesztiválon került bemutatásra, rendezője a chilei származású Pablo Larrín, aki tulajdonképpen az előző két filmjének, a Tony Manero és a Post mortemnek a befejező epizódjának szánta a No-t. Az előző két filmhez képest könnyedebb hangvételű az alkotás, ami mit sem változtat a téma komolyságán. Az alaphelyzet nagyon érdekes, hiszen a főszerepelőt egy politikai ellenkampány lebonyolítására szerződtetik egy diktatórikus államban. A film felveti, hogy miként lehet valahol diktatúra, ahol engedik az ellenkampányt, továbbá feszegeti a szólásszabadság határait is.

A főhős változása is nyomon követhető, hiszen míg a film elején a kampányra nem tekint másként, mint egy feladatra, ami nem fontosabb, mint mondjuk egy mosópor reklámja, a film végére a főszereplő belebonyolódik a munkába és a saját testi épségét is kockáztatja a kampány befejezéséért. A film további érdekességét az adja, hogy nyolcvanas éveket idéző képi hatást kölcsönöz a rendező az alkotásnak úgy, hogy korabeli tévékamerát használt a forgatáshoz. Ettől a No inkább egy megkésett, korabeli játékfilmnek tűnik, ami egy szatirikus hangvételű dokumentufilmre emlékeztet, de számunkra mindenképpen építő és izgalmas szórakozásnak ígérkezik.

Halálhegy: A Djatlov-rejtély
Ha egy kis borzongásra vágyunk, érdemes megnézni a Halálhegy: A Djatlov-rejtély című filmet, amely igaz történeten alapul. A film 1959-ben játszódik Oroszországban, ahol öt kíváncsi diák útnak indul a múltban történt rejtélyes halálesetek felkutatására. A történet némi hasonlóságot mutat a boszorkányos Ideglelés című filmmel, és ehhez hasonlóan a megmagyarázhatatlan események igazi kérdésáradatot indítanak el.

Miért lehettek sugárfertőzöttek az áldozatok? Hogyan lehet, hogy a közös sátort belülről szaggatták szét, és külsőleg érintetlen maradt a menedék? További érdekesség, hogy a megtörtént eset feljegyzéseit és a nyomozás eredményeit azonnal titkosították és csupán fél évszázaddal később került nyilvánosságra. Ezért utazott az öt amerikai diák az orosz hegységbe, hogy megoldják a rejtélyt. Persze álmukban sem gondolták volna, hogy ott milyen borzalmak várnak majd rájuk.

Képszakadás
Ha nincs kedved komoly témát feldolgozó vagy félelmetes filmet nézni, akkor a Másnaposok írói, Jon Lucas és Scott Moore a számodra találták ki a következő nagy durranásukat, a Képszakadást. A történet kicsit emlékeztet a Project X-re, ugyanis itt is egy szorongó, kötelességtudó fiatal rúgja fel a szabályokat és válik önmaga karikatúrájává.

A 21. születésnapját ünneplő, konzervatív családban felnövő fiú az orvosi karra készül felvételizni, de előző este elmegy a barátaival szülinapozni. Ezután lehetetlen szituációk sora következik, kórházzal és rendőrséggel, lányokkal és bárokkal megtűzdelve. És hogy mi lesz másnap? A történet szempontjából nem is fontos, hiszen a lehetetlen és vicces helyzetek sora adja a film lényegét. Ha tetszett a Másnaposok, ebben sem fogsz csalódni.