Telített vagy telítetlen zsírok - melyiket fogyasszam?

Állati zsírok, olajok, transz-zsírok, esszenciális és szabad zsírsavak - a fogalmak és jelentések erdejében könnyed eltévedhet az, aki egészséges táplálkozásra adja a fejét. Kattints, és segítünk tisztázni a zsírokkal kapcsolatos kérdéseket.

Az egészséges táplálkozás alapelvei szerint az az ideális, ha a szervezetbe bevitt energia 30%-a zsírokból származik, tehát zsírokat fogyasztani alapvető és egészséges dolog. A kulcs a zsírok forrásában keresendő. Magyarországon a zsiradékok nagy részét a felvágottak, pástétomok, édes és zsírban sült tészták, margarin és vaj fogyasztásából nyerik az emberek. Csak ezután következnek a tejtermékek és a zöldségek, így nem nehéz kitalálni, hogy ez nem a legmegfelelőbb eloszlás.

Zsírokra szükség van ahhoz, hogy a szervezetünk megfelelően működni tudjon. Szükséges az agyműködéshez, a hormonális szabályozáshoz és sejtmembránok építéséhez is. Ám nem mindegy, hogy miből fedezzük a szükségletet!

A zsiradékok zsírsavakból állnak össze, ezek kémiai kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Ezeknek a kötéseknek a minőségétől függ, hogy egy zsír melyik csoportba tartozik.

A rettegett telített zsírok
A telített zsírok molekulái egyszeres kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Ebbe a csoportba tartoznak az állati eredetű zsírok, emellett a kókusz-zsír és a pálmazsír (amely nagyon sok élelmiszerben megtalálható). Jellemzőjük, hogy szobahőmérsékleten is szilárd halmazállapotúak. Problémát akkor okoznak, ha túl sokat fogyasztunk belőlük, a gond az, hogy telített zsírok esetén a „túl sok” könnyedén elérhető.

Az egészséges arányszám 1:3 a telített és telítetlen zsírsavak fogyasztásából, ám a tényleges fogyasztási arányunk 20:1, ez jelenti a problémát.

Miket okozhat a telített zsírsavak fogyasztása:

• túlsúly
• érelzáródás
• magas koleszterinszint
• szív- és érproblémák

Az istenített telítetlen zsírok
A telítetlen zsírokra az a jellemző, hogy legalább egy kettős kötést találunk a zsírmolekulák kapcsolódási pontjainál, de jellemzőek többszörös kötések is. A telítetlen zsírok segítenek leoldani az érfalakról a lerakódást, csökkentik a koleszterin-szintet, vagyis általában ellentétesen működnek a telített zsírok egészségkárosító hatásaival szemben.

A telítetlen zsírsavak a hidegen sajtolt növényi olajok, a legegészségesebb közülük az olíva-, repce-, és lenmagolaj, illetve az olajos magvakból sajtolt olajok, például a mogyoró- és tökmagolaj. A gyümölcsök és zöldségek is tartalmaznak többszörösen telítetlen zsírokat, így ezekkel is védhetjük az egészségünket.

Transz-zsírok, cisz-zsírok, esszenciális zsírsavak
Sajnos nem minden növényi zsír egészséges, erre példa a margarinban található transzzsír. A margarin készítése közben az olajat hidrogenizálják, így megváltozik a szerkezete, ezeket nevezzük transzzsíroknak. A transzzsírok kerülendők, mert ezek okozzák az érrendszeri problémákat és a magas LDL koleszterin szintet.
A cisz-zsír szintén átalakított , viszont ennek megmaradt a természetes szerkezete, így nem annyira káros.

Az esszenciális zsírsavak közé tartoznak a közismert omega-3 és-6 zsírsavak. Ezek nélkülözhetetlenek az emberi táplálkozásban, mert a szervezet nem tudja őket előállítani. Ezért ezeket „F-vitaminnak” is nevezik.