A hazugság jelei

Íme néhány árulkodó jel, amely hazugságra utal.
 

Paul Ekman több évtizeddel ezelőtt felfedezte a mimikában rejlő árulkodó jeleket. Tétele szerint a mimika univerzális és csak a gesztusok fűződnek a kultúrához. Lelassított felvételeket és így rájött arra, hogy bizonyos rezdülések az arcon elárulhatják a hazugságot.

 

A hazugság sok mindentől függ. A hazudó ember másképp hazudik olyan helyzetben, amikor annak tétje van, valamint az is befolyásoló tényező lehet, hogy kinek hazudunk.

 

 

 

Jelenthet sok mindent. Az arcunkhoz kapunk, ha szégyent érzünk. Gyerekkorunkból velnük jövő gesztus, hogy amikor szégyenkezünk valami miatt el akarjuk takarni az arcunkat, mintha ott sem lennénk. Ezen gesztus az évek során lekicsinyül, ám nem hal el. Az is előfordulhat, hogy kezünk el sem jut arcunkig, csak megmozdul, vagy egyéb más cselekedetté alakul, mint a hajunk megigazítása, vagy a fülünk birizgálása. A hazudó személy ugyanezen kézmozdulata irányulhat a szája felé is. Ez is gyerekkori gesztus, hogy eltakarjuk a szánkat, amikor valami olyat mondnunk amit nem szabad. Egyszerű ön elhallgattató gesztus, mint a szájba harapás: amikor tudomásunkban van valami, amit nem akarunk kifecsegni.

 

Az orrvakarás régi időkből származó gondolat ám ez is igaznak minősül. A hazudáskor emelkedik a vérnyomásunk, így az arcunk több vért kap, ami a legérzékenyebb ponton, az orrnál viszketést okoz, így reflex szerűen nyúlunk oda, vagy az arc más pontjára.

 

 

Sokan gondolják úgy tévesen, hogy valaki akkor mond igazat, ha közben a szemünkbe néz. Ez nem igaz. Valójában a hazug ilyenkor erőlteti a szemkontaktust pont ezért, nehogy valami rosszat feltételezzünk, illetve lássa a reakciónkat. Ellenben, ha valakit megkérdezünk valamiről, teszem azt arról, hogy mit csinált tegnap este, akkor azt az emléket elő kell hívnia a memóriájából, amit akkor tud megtenni, ha megszakítja a szemkontaktust.

 

Bizonyos kutatások ezzel kapcsolatban addig mentek el, hogy megállapították, hogy amikor igazat mondunk balra nézünk, ha hazudunk jobbra. Ezt az agyunk jobb és bal agyféltekéjének tartamával igazolták, azonban ilyen messzemenő következtetést erős levonni.

 

A szemünk és a környéke az árulkodó jelek tárháza. Akinek van rá kapacitása és lehetősége figyelheti a pupilla tágulást is. Ha valakit hirtelen szembesítünk egy információval a pupillája hirtelen kitágul, majd összeszűkül. A félelem jele is a kitáguló pupilla, illetve a szem megnagyobbodása. Ez is agyi reakció, hogy nagyobb látótérben tudjuk szemlélni az eseményeket.

 

Ha valaki mosolyog a szeme körül rácok keletkeznek. A műmosolynál azonban az szem körüli rész mordulatlan marad.

 

 

A düh jelei
A düh jele az orrnyereg megfeszülése és felhúzódása, valamint az ökölbe szorított kéz és a szem összeszűkülése (nemcsak a pupilla terén, hanem a szemhéjnál is). A megfeszülő arccsont is a jelek egyike. 

 

Fontos tudni, hogy az igazi düh kialakul és csak nagyon ritka esetben jön hirtelen, de akkor is van egy átfutási ideje. Jó példa erre az, amikor valaki az asztalra csap. Amennyiben tényleg dühös, akkor a csapás a mondandó közben történik, míg a megjátszott düh esetében sokan követik el azt a hibát, hogy nyomatéknak akarják használni és a mondat után csapják kezüket az asztalhoz.

 

A jeleket összességében kell vizsgálni, figyelmesen. És ne feledjük el, hogy a világon vannak kegyes hazugságok is, amelyek nem rossz indulatból történnek.