Egész Magyarországot megrázta az elmúlt évek legsúlyosabb közlekedési balesete

Nyomozás és tárgyalás

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen halálos tömegszerencsétlenséget okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanújával. Velük párhuzamosan az olasz hatóságok elvégezték az áldozatok azonosítását, és kivizsgálták a baleset körülményeit és okait. A veronai államügyészség gondatlanságból elkövetett, több ember halálával járó közúti baleset okozása miatt indított nyomozást.

A baleset helyszínén a nyomozást végző hatóságok nem találtak féknyomot, illetve a jármű vizsgálata során nem találtak meghibásodására utaló nyomot. Később kiderült, hogy a baleset súlyosságát fokozhatta az, hogy ezen az autóbusztípuson az üzemanyagtartály az első tengely előtt található, amely az ütközés során szétroncsolódott. A nyomozás során megállapították, hogy a busztársaság spórolni akart az üzemanyagon, így a busznak kibővített tankja volt. Elvileg azonban csak gyári üzemanyag-tartállyal vagy a gyár által engedélyezett bővítéssel, kiegészítéssel lehet haszongépjárművet üzemeltetni.

A póttank meglétét feltételező olasz szakértői véleményt a busztársaság ügyvezető igazgatója cáfolta. Czakó Tibor elmondása alapján a jármű "jól karbantartott, jó műszaki állapotú" autóbusz volt, a buszt felváltva vezető két békéscsabai sofőr pedig „tapasztalt, rutinos, megbízható” járművezető volt. Nyilatkozata szerint „Lelkiismeretes, a járműre ügyelő sofőrök vezették a buszt, akik bármilyen apró műszaki jellegű probléma esetén jelentkeztek volna.”

Az olaszországi nyomozáshoz készült szakértői jelentés megállapította, hogy az 53 személy szállítására levizsgáztatott buszt engedély nélkül átalakították 58 személy szállítására. Emellett ugyancsak engedély nélkül építettek be a buszba még egy 370 literes üzemanyagtartályt. A jegyzőkönyv szerint az alvászavarok miatt kezelt sofőr a gyógykezeléséhez előírt készülék és a felírt orvosságok szedése mellett nem vezethetett volna. Az olasz szakértői jelentést a veronai ügyészség büntetőjogilag irrelevánsnak nyilvánította, viszont egy magyar beadvány alapján 2018. május 22-én az olasz bíróságon vádemelést nyújtott be hat fővel szemben.

Olaszországban, Veronában 2018. október 31-én kezdődött meg a büntetőper 6 ember ellen: az autóbusz magyar vezetője, az A4-es autópálya Brescia-Padova szakaszáért felelős mérnök, az érintett sztrádaszakasz biztonsági elemeit tervező és ezek építését irányító műszaki hivatal vezetője, valamint az Anas olasz autópálya-üzemeltető vállalat három mérnöke ellen, akik a biztonsági elemekért voltak felelősek. A tervezők, útfenntartó-karbantartó és három mérnök felelősségét azért vizsgálták, mert ők ellenőrizték 1993-ban a csomópont műszaki átadását. A gyanú szerint egy „ottfelejtett” „oszloptartó-konzol” okozta a busz defektjét, s ezzel magát a tragédiát.

A magyar sofőr rövidített eljárást kért, ezért az ő esetében már 2020 augusztusában külön döntött a bíróság, az indoklása szerint a katasztrófát a vezető hosszú ideje fennálló alvászavara okozta, valamint a busz számos átalakítása miatt közlekedésre alkalmatlan volt. A maximálisan adható 12 év börtönbüntetést szabta ki, valamint örökre eltiltották a vezetéstől. Olaszországban az ilyen, diákokat érintő közúti balesetek nem a gondatlanságból elkövetett, hanem közúti emberölés minősítésű. Az ítélet ellen a sofőr ügyvédei fellebbeztek. 2021 októberében másodfokon a sofőrt a vád és a védelem peren kívüli egyezségével jogerősen 6 év letöltendő szabadságvesztésre ítélték, amelyet Olaszországban kell letöltenie.

Hamarosan várhatóan elindul az autópályamérnökök ellen is az eljárás.

Fotó: MTI/EPA; leadfotó: MTI Fotó: Kallos Bea