Magyarországon találták meg az utolsó viking király mesés kincsét

Hogy köthetett ki Magyarországon az érme?

A Képes Krónika szerint Salamon király (1063-1974) uralkodásának utolsó esztendejében "egy Kesztölc nevű helyen" táborozott. A középkorban Kesztölc a Tolna megye keleti régiójában található Sárköz mezővárosa volt, a török időkben azonban egyszerűen eltűnt a térképről. Varga Máté és Németh András úgy vélik, Salamon udvarába a világ minden tájáról érkezhettek diplomáciai és katonai vezetők, az egyikük pedig valószínűleg elveszítette az érmét a látogatása során.

Lehetséges azonban, hogy egy vándor vitte magával az ezüstérmét Kesztölc térségébe. Ennek a teóriának a létjogosultságát végeredményben az adja, hogy a várost egy nemzetközi forgalmú főútvonal szelte át, aminek elődjét még a rómaiak alakították ki a Duna mentén. „Ezt az utat nemcsak királyok, hanem kereskedők, zarándokok és messziről érkező katonák is használták, akik közül bármelyikük elveszíthette a ritka ezüstpénzt” - tudatta a Live Science-szel a két magyar régész.

A középkori Kesztölc helyén ma egy másik település, Várdomb fekszik. Az archeológusok és a kincsvadászok számos érdekes leletet - például ruhadíszeket és különböző pénzérméket - találtak már a területen. Korábban skandináv leleteket is találtak már Magyarországon, sőt Varga hozzátette: Skandináviából is előkerültek már magyar leletek, ugyanakkor ez volt az első alkalom, amikor skandináv országból származó középkori pénzérmét találtak hazánkban.

Fotó: 123rf

Leadfotó: 123rf