Magyar szál a Titanic történetéből: így menekült meg két elrabolt kisfiú a süllyedő hajóról

Elrabolta a saját gyerekeit

Kétségbeesésében Michel úgy döntött, hogy elrabolja a saját gyerekeit. A két kisfiúval először Monte Carlóba utazott, majd nem sokkal később London felé vették az irányt. Egy éjszakát töltöttek el az angol fővárosban, a következő nap pedig tovább haladtak Southamptonba, ahol már várt rájuk az Álmok hajója, a tragikus sorsú Titanic.

Az álnéven utazó Michel egy pillanatra sem tévesztette szem elől a gyerekeit, végig attól tartott, hogy lebukhatnak a veszélyes vállalkozással. A gyerekek persze nem értették, hogy mi is történik pontosan, számukra egy óriási kaland volt a luxushajón utazni. Ifjabb Michel például később így emlékezett vissza ezekre a napokra: „Emlékszem, ahogy lepillantottam a hajótestre – az egész hajó ragyogó volt. A testvérem és én az elülső fedélzeten játszottunk és nagyon izgatottak voltunk, hogy ott lehetünk. Egyik reggel az édesapám, az öcsém és én tojást reggeliztünk a másodosztályú étkezőben. A tenger lenyűgöző volt. A teljes és tökéletes jólét érzete volt bennem” – emlékezett vissza a túlélő.

Ahogy azonban az jól ismert, a mesés utazás tragikus fordulatot vett április 14-ének éjszakáján. A két testvér már nagyban szunyókált, amikor a hajó jéghegynek ütközött. Az ifjabb Michel így emlékezett vissza az ezt követő kaotikus pillanatokra: „Az apám belépett a kabinba, ahol aludtunk. Felöltöztetett engem jó melegen, majd a karjaiba vett. Mindeközben egy idegen férfi ugyanezt tette a testvéremmel. Utólag belegondolva, nagyon meg vagyok hatva. Mindketten tudták, hogy meg fognak halni” – fogalmazott a férfi.

Michel és a másik férfi a fedélzetre siettek kezükben a gyerekekkel és még épp időben érkeztek, hogy berakják őket az utolsóként vízre eresztett, D jelű összecsukható mentőcsónakba. Az apa állítólag ezekkel a szavakat kiáltotta idősebb fiának búcsúzóul: „Gyermekem, amikor édesanyátok értetek jön, ahogy biztosan jön majd, mondd el neki, hogy nagyon szerettem és szeretem még mindig. Mondd el neki, hogy azt reméltem, hogy utánunk jön majd és együtt élhetünk boldogan az Újvilág békéjében és szabadságában.” Michel Navratil holttestét napokkal később találták meg a tengerben és az egyik zsebében talált jegyén szereplő álnév alapján zsidóként azonosították, a ma Kanadához tartozó Új-Skócia tartománybeli Halifax zsidótemetőjében helyezték örök nyugalomra.

Még nincs vége, lapozz!