Te ismered Budapestet?

A fővárosban élők már észre sem veszik, milyen szép is valójában Budapest. Magyar mentalitáshoz illően először csak a koszt vesszük észre, és csak az elhanyagolt részekre figyelünk fel, pedig van mit nézni.

Rózsák tere

Budapesten annyi látnivaló van, hogy felsorolni is nehéz. A sok látnivaló egyike a Rózsák tere, mely a Keleti-pályaudvartól egy köpésre van, a Dohány utca és a Rákóczi út között. A 18. században még állatpiac működött itt, később erről kapta a magyarosított Baromfivásár tér nevet. A tér több épülettel is büszkélkedhet, többek között egy óvónőképzővel, mely Gróf Brunszvik Teréz nevét viseli, a mai Erzsébet kórházzal mely egykor szegényház volt, az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplommal, valamint egy hajdan római katolikus templom mára görög katolikussá vált templomával és a hozzátartozó plébániával, mely az első görög katolikus templom Budapesten.

A szegényház miatt egy időbe a tér elnevezése is Szegényház tér volt, majd 1932-ben szobrot állítottak itt Szent Erzsébetnek, halálának 700-ik évfordulóján, és átnevezték a teret Rózsák terére. A legenda szerint Erzsébet férjének szülei nem nézték jó szemmel adakozásait, így egyszer amikor Erzsébet kenyeret vitt kötényében a szegényeknek és találkozott apósával, annak kérdésére, hogy mit visz a kötényében, azt felelte rózsákat. Mikor megmutatta kötényét, valóban rózsák voltak benne. Innen ered Szent Erzsébet kapcsolata a rózsákkal, és ezért kapta a tér a Rózsák tere nevet.

Szent István-bazilika

Amikor legközelebb a Deák tér környékén járunk jusson eszünkbe az alig 300 méterre levő Szent István-bazilika. Az építése 1851-ben indult meg Hild József tervei alapján, majd 1967-es halála után az építkezést Ybl Miklós vette át. A bazilika 52 méter magas kupolája egy évvel később összeomlott, statikai hiba miatt.

Ybl azonban kijavította Hild hibáját és neoreneszánsz stílusban tervezte újjá a templomot, melynek folytatásához hét évvel később fogtak hozzá. 1890-re el is készült a szerkezet, majd egy évvel később Ybl halála miatt megélte a harmadik tervezőt, Kauser Józsefet, aki Olaszországban tanulmányozott reneszánsz motívumokat felhasználva állt neki a templom díszítésének. A felszentelésre 1905-ben került sor. Az épület maga nem csak gyönyörű, de országunk egyik legjelentősebb egyházi épülete is, valamint itt őrzik a kalandos múltú Szent Jobbot is, a Szent Jobb-kápolnában, ahol meg is lehet tekinteni.

Budai várnegyed
A Budai várnegyed már-már közhelyesnek hangozhat, de nyilván nem véletlenül a világörökségünk része 1987 óta. A várnegyed nem csak a vár miatt rendkívül érdekes, de több középkori műemlék és 17-18. Századból való lakóházak és épületek is találhatók itt, a történelmi lakónegyedben. A vár építése 1243-ban indult, az akkor még Pestnek nevezett városrészen.

Később több tulajt és felújítást is megélt, de lényegében végleges formáját már a 16. Században elnyerte. A Déli-pályaudvartól körülbelül 15 perces kényelmes sétával elérhető, de akár busszal is feljuthatunk, ez jusson eszünkbe, amikor legközelebb lekésünk egy vonatot. Érdemes mondjuk több időt eltölteni itt, hiszen rengeteg a látnivaló, ami akár külön megérne egy cikket. Néhányat azért kiemelnék a várnegyeden belül is, mint például a 700 éves Mátyás templomot, a Budavári rondellát, a Buzogánytornyot, a Szentháromság teret és a Sándor palotát, valamint Budavári labirintust, csak hogy néhányat említsek, amit érdemes még megnézni a Halászbástyán kívül, meg persze, ha nem akarunk, vagy nincs időnk bemenni a várba.