Lehet, hogy mi örülünk a melegebb tavasznak, de a természet kevésbé
Az elmúlt 20 évben meleg helyett inkább szélsőség volt a zsákban
A 2000 előtti években jól elkülönült a március 11‒17. és a március 21‒27. hetek átlaghőmérséklete, míg az elmúlt 20 évben közelebb esnek egymáshoz az értékek. Voltak olyan időszakok is (2001‒2005 és 2016‒2019) amikor ráadásul nem hogy melegedés, hanem hűlés következett be (bár ez csak 0,2 °C volt az 5 év országos átlagát tekintve). Azaz az utóbbi években inkább a szeszélyesebb időjárás volt jellemző a március közepi időszakokra, az egyenletes felmelegedés helyett.
Megvizsgálták külön az említett három névnap átlaghőmérsékletét, amely a sokéves átlag alapján 6 °C-nak adódott, és csupán egyetlen évben – nem is olyan régen, 2018-ban – fordult elő, hogy ez az érték fagypont alatt maradt. Ugyanakkor a 49 évből 6 évben 10 °C feletti volt a Sándor, József és Benedek napján mért hőmérsékletek átlaga, és ezen esetek fele az elmúlt 15 évben következett be (2004-ben, 2012-ben és 2014-ben).
Tendencia: egyre melegebbek a márciusok (is)
A márciusi átlaghőmérséklet 2011‒2019-ben már megközelítette a 7 °C-ot, míg a korábbi évtizedekben 5-6 °C volt jellemző. A hónap során jellemzően három fagypont alatti átlaghőmérsékletű nap jelentkezik országos átlagban, ez nem változott számottevően a vizsgált 49 évben. Azonban a 10 °C feletti középhőmérsékletű napok száma a korábbi évtizedekben jellemző kettő-ötről hétre növekedett. Az általános melegedés mellett az egyes évek közötti változékonyság és a hónapon belüli szélsőségek megmaradtak. 2020 márciusa a hatodik legmelegebb volt 1979 óta Európában: közel 2 °C-kal volt magasabb az 1981‒2010-es időszak átlagához képest.
A márciusi melegedés 2011‒2019 átlagát tekintve kisebb meredekséget mutat a korábbi évtizedekhez képest, amely valószínűleg azzal magyarázható, hogy a hónap elején nem olyan alacsony a hőmérséklet, mint ahogy az a korábbi években megszokott volt. Ez összeköthető a téli melegedéssel, aminek következtében csökkenhet a havazás aránya. A kisebb mennyiségű hó megolvasztása pedig kevesebb energiát követel és gyorsabban végbemegy, így a beérkező sugárzás hamarabb tudja érvényesíteni melegítő hatását.
Lehet, hogy mi örülünk a melegebb tavasznak, de a természet kevésbé
Elsőre talán jól hangzik, hogy hamarabb melegszik az idő: szinte biztosan nem kell havat lapátolnunk és a vastag kabátok is mehetnek a szekrénybe pihenni. Sajnos azonban a szezonális ciklus egy apró változása is komolyabb károkat okozhat a természetben. A mezőgazdasági és az otthoni, kerti munkálatok egy része is márciusban kezdődik, amelyeket alapvetően inkább az időjárási körülményekhez, mintsem konkrét dátumokhoz igazítunk. Azonban így is gyakran problémát okoz a tavaszi fagykár – ez idén is fenyegeti a mezőgazdasági termelést hazánkban.
Ha előre vagy hátratekerjük az évszakok kezdetét, az a növények életciklusát is befolyásolja. Ez pedig az évezredek alatt összecsiszolódott ökoszisztéma kapcsolatok szétcsúszásához vezethet. Ha például bizonyos növények nem akkor virágoznak, amikor a rovaroknak arra szüksége lenne, az hátrányosan érintheti az állatok életciklusát és a beporzást. Ezek a folyamatok tehát szorosan az évszakokhoz kötődnek. Azonban a természet szerint a tavasz nem március 1-jén vagy a tavaszi napéjegyenlőség napján kezdődik, hanem akkor, amikor a hőmérséklet annak eljövetelét mutatja.
A média gyakran sugallja, hogy a korlátozások okozta globális hatások használtak a bolygó egészségének, jelenleg azonban épp az ellenkezőjét mutatják az adatok.
Leadfotó: Simon Berger / Pexels
Oldalak
Hirdetés
