Leáldozott a hűtőmágnesnek - Ezt a szuvenírt viszik inkább haza a fiatalok a nyaralásról

Úgy tűnik, a hűtőmágnesek és kulcstartók ideje lassan lejár. Egyre több utazó dönt úgy, hogy valami egészen mással őrzi meg a nyaralás emlékét – és erre már külön iparág kezd épülni.
Már az ókorban is vittek haza ajándékot
A szuvenírek története meglepően régi, egyáltalán nem a modern kor vívmánya, hogy kis emléktárgyakkal térünk haza az utazásainkról. Maga a „szuvenír” szó a francia souvenir szóból jön, ami annyit jelent: „emlék” vagy „emlékezés”. Az emberek gyakorlatilag amióta utaznak, hoznak haza magukkal valamilyen apróságot.
Az ókorban a zarándokok szent helyekről vittek haza apró dolgokat, a katonák különleges tárgyakat zsákmányoltak, a kereskedők egzotikus holmikat mutattak otthon. Az ókori Rómában például népszerű volt kicsi szobrokat, érméket, vallási amuletteket hazavinni. Ezek nemcsak emlékek voltak, hanem státuszszimbólumok is: azt mutatták, hogy az illető messzire jutott.
A modern szuvenírek egyik elődje a középkori vallási zarándoklatokhoz kapcsolódik. A híres kegyhelyeken a zarándokok kis jelvényeket, kagylókat, szentképeket, ereklyetartókat vásároltak. Később, a A 17–18. században Európa gazdag fiataljai hosszú kulturális körutakra indultak, innen hoztak magukkal festményeket, műtárgyakat, metszeteket.
A 19. században a vasút és a gőzhajók elterjedésével az utazás sokkal több ember számára vált elérhetővé. Ekkor kezdtek el elterjedni a képeslapok, a miniatűr nevezetességek, ajándéktárgyak. Innen már csak egy lépés volt, hogy a szuveníripar hatalmas üzletté váljon. A 20. század közepére pedig az utazás és a szuvenírek szinte elválaszthatatlanok lettek egymástól; bizonyára neked is van otthon hűtőmágnesed, feliratos bögréd vagy pólód egy jól sikerült utazásról.
Ez a trend azonban kezd megváltozni. Az emberek egy-egy különleges út után nem tárgyakat visznek haza, hanem valami olyat, ami örökre velük marad. Lapozz tovább, a cikk folytatódik!


























