Párizsban kezdte meg működését Európa leghosszabb kabinos felvonója

A hétvégén megkezdte működését Európa leghosszabb kabinos felvonója Párizs délkeleti elővárosi régiójában. A francia főváros agglomerációjának első városi felvonója C1 jelzéssel mindössze 18 perc alatt közvetlen összeköttetést biztosít 4,5 kilométeres szakaszon Créteil és Villeneuve-Saint-Georges települések között – írja az MTI.

Maximalizálni a hatékonyságot és a hozzáférhetőséget

Megjegyzik, hogy az új közlekedési eszközzel több mint felére csökkent a buszos utazási idő. A Párizstól keletre található Val-de-Marne megye rendelkezik mostantól Európa leghosszabb városi kabinos felvonójával.

Az új közlekedési eszköz célja a klasszikus vasúti és metróhálózattal eddig rosszul ellátott elővárosi területek felzárkóztatása. Az utasok számára az utazási idő mindössze 18 percre csökken, szemben a korábbi 40 perces buszozással. Ez a 22 perces megtakarítás utanként jelentős javulást jelent az ingázók életminőségében.

Az infrastruktúrát úgy tervezték, hogy maximalizálja a hatékonyságot és a hozzáférhetőséget, ami elengedhetetlen szempont egy városi közszolgáltatásnál. A 105 kabin tíz-tíz utast tud fogadni, és alkalmas kerékpárok, babakocsik, valamint kerekesszékek számára.

Mint írják, a felvonó öt állomása egy szinten van, videófelügyelettel és vészhelyzeti hívógombokkal felszerelve. A szolgáltatás hétköznap 5 óra 30 perctől 23 óra 30 percig, szombaton és vasárnap pedig 00 óra 30 percig tart nyitva. A fővárosi régió illetékes hatóságai napi 11 ezer utasra számítanak, és ha ezek a becslések pontosak,

évi 4-4,5 millió utassal a C1 a világ legforgalmasabb városi felvonói közé kerülhet.

A C1 138 millió euróba került, bár a kezdeti becslések 130 és 132 millió euró között ingadoztak. Ez az összeg a teljes projektre vonatkozik, a hatástanulmányoktól a kabinok legyártásáig, beleértve az öt állomás és a pillérek megépítését is.

Túlmutat a pénzügyi dimenzión

Mint írják, a finanszírozás teljes mértékben közpénzből származik, és a regionális és az országos szervek közötti háromoldalú finanszírozáson alapul. A francia főváros körüli Ile-de-France régió a költségek 49 százalékát, azaz körülbelül 67,6 millió eurót fedezett. Val-de-Marne megye 30 százalékkal, azaz mintegy 41,4 millió euróval járult hozzá, míg az állam és az Európai Unió a fennmaradó 21 százalékot, azaz mintegy 29 millió eurót biztosított.

A C1 jelentősége azonban túlmutat a puszta pénzügyi dimenzión. Alapvetően társadalmi és logisztikai: a kiszolgált települések, bár közel vannak Párizshoz – 15 kilométerre –, súlyosan hátrányos helyzetűnek számítanak az eddigi jelentős földrajzi korlátok miatt.

A vasúti pályaudvarok hiánya és több közúti tengely jelenléte lehetetlenné tette a hagyományos vasúthálózat bővítését. A felvonó pedig megoldást kínált az akadályok átrepülésével, anélkül, hogy drága hidak építésére vagy a meglévő infrastruktúra nagymértékű módosítására lett volna szükség. A C1 ezentúl közvetlenül összeköti az elszigetelt elővárosi negyedeket a párizsi 8-as metróvonallal.

A C1 nem egy új kísérlet, hanem Franciaország hetedik városi felvonója a bresti (2016), a toulouse-i (2022), a La Réunion szigeti Saint-Denis-i (2022) és a Korzika szigeti ajacciói (2025) mellett, valamint az inkább a turizmusra koncentráló felvonók (Grenoble és Toulon) után.

Leadfotó: 123rf