Szívszorító történet anyáról és kölykéről, akiket teljesen tönkretett az ember

Ilyen ára van kedvenc édességünknek, vagy kozmetikumunknak.

"Majd ha az ember kivágja az utolsó fát, megmérgezi az utolsó folyó vizét, kifogja az utolsó halat is, akkor rádöbben, hogy a pénzt nem lehet megenni."

Bunga Tanjungban, Indonéziában történt az eset. Az emberek lándzsákkal és fegyverekkel támadtak Hope-ra és kicsinyére, de ő nem ment el. Nem volt már hová mennie. Ez a történet egy szerető anyáról szól, aki az élete árán is megvédelmezi gyermekét. Csakúgy mint mi, emberek. Érzi a fájdalmat, ha belélőnek csakúgy mint mi, emberek. Védelmezi otthonát, akár az emberek. Ha éhezik, élelmet kerít elő onnan, ahol csak talál, csakúgy, ahogy egy ember is tenné, ha éhezne. Sír és fájdalom gyötri ha megkínozzák és elveszik tőle a gyermekét, akár egy ember tenné, ha elvennék tőle gyermekét. Ez a történet egy apró kölyökről is szól, aki fél, ha idegenek az életére törnek, akár egy ember gyermek tenné. Riadt, gyenge és keservesen szomorú, mikor elszakítják az anyjától, így érezne egy ember gyermek is. De az embereknek több esélyük van. Az embereknek több joguk van. Vajon kit érdekel egy anya orángután és kicsinye szomorú története, ha megvehetjük kedvenc édességünket? Hope-ot, az anyaorángutánt megvakították, többször belé lőttek (74 sörétet szedtek ki a testéből később), megnyomorították, próbálták elkergetni, elragadták tőle a kicsinyét. A New York Times újságírója írta meg Hope és kicsinye szívbemarkoló és felháborító történetét.

Lapozz, a cikk folytatódik a következő oldalon!