Nőket és gyerekeket is ehetett a neandervölgyi ember

A Belgiumban található Goyet-barlangrendszer egyik üregében találtak erre vonatkozó bizonyítékot a kutatók.
Durva, hová vezetett a neandervölgyi közösségek vetélkedése
Váratlan felfedezést tett az a nemzetközi kutatócsoport, mely a francia nemzeti tudományos kutatóközpont (CNRS), a Bordeaux-i Egyetem, az Aix-Marseille-i Egyetem, és az Environmental Geosciences Research and Teaching Centre szakembereit tömörítette, s egy belgiumi barlangban bizonyítékot talált arra, hogy a neandervölgyi ember úgynevezett szelektív kannibalizmust folytathatott. Az erről szóló tanulmányban - mely egy nagyjából tíz évig tartó kutatómunka eredményeit összegezte - a tudósok arról tesznek említést, hogy a Goyet-barlangrendszer Troisième üregében talált csontok vizsgálatából kiderült: a térségben élő neandervölgyiek 41, illetve 45 ezer évvel ezelőtt felnőtt embereket és gyermekeket is ehettek.
A leletek egyébként a késő paleolitikumnak nevezett időszakból származnak. Ez nagyjából 300 ezer évvel ezelőtt kezdődött és 40 évvel ezelőtt fejeződött be. Az időszakot az európai történészek általában a neandervölgyiekkel társítják, de érdemes hozzátenni, hogy ekkortájt már a korai Homo sapiens is felbukkant a földrészen.
A szakemberek biológiai profilt készítettek a csontokról. Kiviláglott, hogy az áldozatok nem a helyi közösséghez tartoztak, vagyis máshonnan hurcolhatták őket a helyszínre. Az egymás mellett, illetve egymás közelében élő neandervölgyi csoportok között nem volt ritka az erőforrásokért vagy a különböző területekért vívott harc, ami bizonyos esetekben kannibalizmusba torkollott.
Lapozz, a cikk a galériában folytatódik!





























