Nagymarosi Gesztenyevirág Fesztivál - Családi hétvége és barangolás
A nagymarosi szelídgesztenye (Castanea sativa) páratlan virágzása a június- július különleges dísze, ezen alkalomból idén első alkalommal, de nem titkoltan hagyományt teremtő céllal kerül megrendezésre a Dunakanyar egyik legszebb fekvésű, természeti szépségekben és kultúrtörténeti emlékekben egyaránt bővelkedő, hangulatos kis városának nagyszabású családi hétvégéje: a nagymarosi Gesztenyevirág Fesztivál, 2013. június 22-23-án.
A rendhagyó Gesztenyevirág Fesztivál mindkét napján színes programokkal, hatalmas koncertekkel, érdekes foglalkozásokkal illetve játékos vetélkedőkkel, kutyabemutatóval és sok- sok nézni, látni s kóstolnivalóval várják az odalátogatókat és kikapcsolódni vágyókat, egyszerre több helyszínen is!
Minőségi családi szórakozás
Fantasztikus előadások kicsiknek és nagyoknak, minőségi családi szórakozás, sok szeretettel Nagymarostól: gesztenyés és nem gesztenyés témájú programok - bábszínház, jelmezverseny, arcfestő -, főző-, süti sütő- és horgászverseny, képzőművészeti és fotókiállítások, végül, de nem utolsó sorban Radics Gigi, Kállay Saunders András, Péter Szabó Szilvia, a NOX egykori énekesnője vár minden kedves érdeklődőt. A rendezvény keretein belül megemlékeznek a szervezők Kittenberger Kálmánról is.
A programok egyszerre több helyszínen – a Fő téren, a Magyar utcában (a Váci út és Rákóczi út közötti szakaszon) illetve a Duna parton - zajlanak majd.
2013. június 22-én, szombaton:
Fő tér
- 8:00 - Őstermelői piac kikiáltóval, gólyalábas parasztkomédiával, arcfestőkkel, benne gesztenye jelmez verseny gyerekeknek
- Kiállítások megnyitója (Galéria - képzőművészeti kiállítás, Könyvtár - fotókiállítás)
Magyar utca
- 10:00 - Gesztenyés témájú konferencia a Mátyás épületében
- 15:00 - Óperenciás Bábszínház - Fortélyos mester és a királyi tanács
- 16:00 - Sztárfellépők, Palcsó Tamás és (17:00- től) Radics Gigi
- 18:30 - Operett Voices együttes operett műsora
- 20:00 - Utcabál a Vidám Fiúk együttessel
- 24:00 - Rendezvényzárás
2013. június 23-án vasárnap:
Duna part
- 7:00 - Főzőverseny, horgászverseny, süti sütő verseny Benke Laci bácsival
- 13:00 - Főző-, horgász- és süti verseny eredményhirdetése
Fő tér
- 9:30 - Kittenberger Kálmán szobrának megkoszorúzása
Magyar utca
- 11:00 - Óperenciás Bábszínház - Vízipók, csodapók
- 12:00- 14:00 – Térzene
- 14:00 - Munkakutya bemutató
- 15:00 - Keverékkutya szépségverseny
- 16:00 - Nagymarosi csoportok fellépése
- 17:00 - Vetélkedők
- 17:30 - Sztárfellépők, Kállay Saunders András és (18:00- tól) Péter Szabó Szilvia
- 20:00 - Örökség együttes nagykoncertje
- 22:30 - Rendezvényzárás
Kirakodóvásár, gesztenyével megbolondított, íncsiklandó ételek és frissítő, lélekderítő italok bemutatója mindenki szívét-lelkét megérintik majd. Kicsik s nagyok egyaránt egy életre szóló élményt, útravalót kaphatnak a magyarság néphagyományait őrző játékok varázsából, ugyanis szombat délután (15:00- től 18:00- ig) népi, fa körhintát és játszóparkot vehetnek igénybe az érdeklődők, vasárnap délután (15:00- től 18:00- ig) pedig kézműves foglalkozásokon vehetnek részt az oda látogatók. A műsorváltoztatás jogát a szervezők fenntartják. A rendezvény teljes időtartama alatt biztosított a vendéglátás, étel- és italkiszolgálással.
A Nagymarosi Gesztenyevirág Fesztivál programjait élvezve akarva- akaratlanul is időt hagyunk magunknak arra, hogy a környezetünkben rejlő, múltról, kultúráról, életmódról és gondolkodásmódról tanúskodó jeleket észleljük, jelentésüket, értékességüket tudatosítsuk magunkban, és megéljük a természeti csodákat, a művészi és gasztro- kulturális momentumokat.
Nagymaros
Nagymaros a Dunakanyarban, Budapesttől mintegy 50 km-re, a Duna bal partján, a Börzsöny lábánál fekszik, szemben Visegráddal és a visegrádi várral. A települést a középkorban alapították, első okleveles említése 1257- ből származik, azonban a kőkortól kezdve találtak régészeti leleteket, ami bizonyítja, hogy szinte folyamatosan lakott hely lehetett. A német telepesek által lakott Nagymaros 1324-ben városi rangra emelkedett, melyet 9 királyunk is megerősített. A XX. században sokáig mint község szerepelt, de 1996- ban visszakapta a városi rangját.
Azok a hírös nagymarosi gesztenyések
Nagymaros festői környezetben, főként a Duna völgyében, a dombhátakon és a hegyekről lefutó völgyekbe hosszan beékelődve, hatalmas gesztenyésekkel várja az idelátogatókat. A szelídgesztenye fákat az itt lakók körében mindig nagy tisztelet övezte, elsősorban az életkoruk miatt. Előfordulnak több száz éves fák, de ritkábban 600- 700 éves példányok is találhatók. A különböző népek időről- időre legendákat, történeteket, regéket fűztek, neveket kapcsoltak hozzájuk.
A térségben természetes elterjedésű szelídgesztenye- erdő mai képének kialakításában nagy szerepet játszhattak - a néphagyomány szerint - Anjou királyaink, Károly Róbert és Nagy Lajos kertészei. Károly Róbert király telepítette az első szelídgesztenye erdőt Nagymarosra, de Hunyadi Mátyás királyhoz is kötődnek Nagymaroson gesztenyés telepítések. A monda szerint Beatrix királyné hozta be a XV. században Itáliából a magyar királyi udvarba. Ekkor lett Mátyás király egyik kedvenc étele a gesztenyével töltött kappan, azaz kakas. Mára 6 államilag elismert szelídgesztenyefajta van rendszeresen a kereskedelemben, ebből 3 nagymarosi.
Sokoldalú gyógyító és csemege gyümölcs
Egy ókori római mondás szerint, ott van optimális életfeltétel az ember számára, ahol a szelídgesztenye megél. E mondás igazságát mi sem bizonyítja jobban, mint ennek a gyümölcsnek a széleskörű felhasználhatósága: előételek, húsételek, levesek, mártások, köretek, desszertek kedvelt alapanyagaként szolgált és szolgál ma is, de a leírások szerint jószágot is hizlaltak vele.
Azokon a területeken, ahol a talaj alkalmatlan volt a szántóföldi művelésre, a szárított szelídgesztenyéből például lisztet őröltek, és ebből sütöttek a paraszti családok kenyeret, ugyanakkor vízben, vagy tejben megfőzve is előszeretettel fogyasztották. A burgonya helyettesítésére is gyakran használták. Egyes vidékeken a szilvához hasonlóan megaszalták. Vidéki falvakban Mindenszentek estéjén hagyományosan megsütötték a gesztenyét, s ezzel ajándékozták meg a halottak emlékére harangozó legényeket. Mindenszentek után szabadon gyűjthető, szedhető volt a fákon visszamaradt gesztenye.