A mai napig rejtély a haláljárat sorsa, soha nem keresték a hullámsírba veszett Malév gépet

Gyanús körülmények

A 240-es járat több mint 100 utas befogadására volt alkalmas, mégis mindössze ötven utas tartózkodott a katasztrófa időpontjában a gépen. Tanúk elmondása szerint a gép indulása előtti napokban már nem lehetett rá jegyet váltani. Ebből egyesek arra következtetnek, hogy a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) tagok számára fenntartott helyekre valamiért nem érkeztek meg az utasok. Mások pedig azt gyanítják, hogy a raktérben elhelyezett nagy tömegű – feltételezésük szerint fegyver – rakomány miatt le kellett csökkenteni a fedélzeti utasok számát.

Az is kiderült, hogy a repülőgépet Budapesten az indulás előtt egy kimondottan félreeső helyen várakoztatták, amikor egy időre megszűnt a repülőtér kivilágítása. A repülőtér magyarázata szerint áramszünet okozta az üzemzavart, mások szerint ekkor rakodták fel a fegyvereket a gépre, megint mások szerint a magyar titkosszolgálat kívánta azt a látszatot kelteni, hogy a PFSZ tagok a sötétség leple alatt felszálltak a gépre. További gyanús tényező, hogy a gép a menetrendben szereplő, délutáni indulási időpont helyett késő este szállt csak fel Budapestről, az indulást többször is elhalasztották.

A repülés teljesen eseménytelen volt egészen addig, hogy a bejrúti repülőtér egy plusz kör megtételére kérte a leszállás előtt a gépet, mely röviddel később eltűnt a radarról, és végül egy brit vadászgép fedezte fel a maradványait a tengeren.

Lapozz!