Sokáig elhúzódik még a háború: visszaállíthatják az általános hadkötelezettséget Magyarországon?

Mik a hadkötelezettség bevezetésének feltételei?

Békeidőszakban három különböző csoportból áll a Magyar Honvédség: a tényleges szolgálatot teljesítő katonákból, a honvédség alkalmazottaiból és az egyéb munkavállalókból. A kötelező sorkatonaságot 2004-ben törölték el, azóta tehát a civil lakosságnak békeidőben semmilyen honvédelmi feladatot nem kell ellátnia, ilyenkor az önkéntességen alapuló haderő koncepciója lép érvénybe.

Azt, hogy kire milyen honvédelmi kötelezettségek vonatkoznak, Magyarországon az Alaptörvény határozza meg, mely kimondja, hogy minden magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárra érvényes a honvédelmi munkakötelezettség a rendkívüli állapot idején, illetve a polgári védelmi kötelezettség, ha honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátására van szükség.

A hadkötelezettség jelenleg a 18 és 50 év közötti férfi állampolgárokra vonatkozik az Alaptörvényben foglaltak szerint, de ilyesmi kizárólag minősített időszakokban írható elő. A hadkötelezettség bevezetésének előfeltétele a rendkívüli állapot bevezetése, vagy az Országgyűlés által kihirdetett megelőző védelmi helyzet, vagyis magyar állampolgárok kizárólag ennek a két különleges jogrendnek a bevezetése után kötelezhetők katonai szolgálatra. Látható tehát, hogy a civil lakosság nem fog egyik pillanatról a másikra fegyvert fogni, ahhoz ugyanis, hogy honvédelmi feladatok ellátására kötelezhetővé váljanak, több kritériumnak is teljesülnie kell.

Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az utóbbi időben egyre többször kerül elő a téma a nyilvánosságban. Most éppen Schmidt Mária kormánybiztos mondta a következőt: "Újra kell gondolnunk az általános hadkötelezettség (férfi és női egyaránt) visszavezetését. Hiszen a háború, mint látjuk, egyáltalán nem veszett ki a világból, még Európából sem, sőt ott folyik a határainkon."

Fotó: 123rf

Leadfotó: 123rf