Klímaváltozás: hamarosan már tavasszal pokoli forróság tombol Budapesten

Az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékén már két évtizede követik műholdas megfigyelésekből szerzett adatokkal a városi hősziget hatást Budapesten. A kutatók úgy vélik, a közeljövőben már a májusi időszakban is 40 fokig melegedhet a belvárosban az árnyékmentes, aszfaltozott felszínek hőmérséklete.

A Napból érkező energia visszaverődik

Pongrácz Rita és Dezső Zsuzsanna, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének két adjunktusa a Másfélfokon a városi hősziget jelenségét vizsgálja a klímaváltozás tükrében. Eredményeik azt mutatják, hogy ha a felszín hőmérsékletét tekintjük, akkor az ebből származtatható városi hősziget hatás a beérkező direkt napsugárzás hatására a nappali – delelés körüli időszakban a legnagyobb. Az útburkolatok és betonépületek a napfelkeltétől kezdődően folyamatosan nagyobb mértékben elnyelik a beérkező sugárzást, és így délre már nagyon felforrósodnak.

Ezek a mesterséges felszínek egyébként a legsűrűbben beépített területeken függőleges irányban is jelen vannak, így a Napból érkező energia többször is visszaverődik, elnyelődik, illetve kisugárzódik a városi térben. Az ELTE-n egyetemi hallgatók bevonásával végzett mérési program alapján a beton- és aszfaltfelületek árnyékmentes esetben rendszerint már májusban is 40 °C fölé melegednek a déli órákban.

A természetes zöldterületek vagy akár a mezőgazdasági növénytakaró a mérsékeltebb sugárzás-elnyelés miatt és a párologtatás révén jóval alacsonyabb hőmérsékletű a nappali időszakban (általában 30 °C alatti). Tehát a városi beépített térségben a nyári nappali időszakban jelenik meg a felszínhőmérsékletet tekintve a legnagyobb különbség a városkörnyéki térséghez képest.

Fotó: 123rf

Lapozz, még nincs vége!