Eddig ismeretlen dinoszauruszfajt azonosítottak Japánban
Az izgalmas felfedezés nem csupán új információkkal szolgál, de seregnyi kérdést is felvet a mai Japán területén élő dinoszauruszokkal kapcsolatban.
Két lábról négy lábra ereszkedtek
A növényevő hadroszauridák a késő kréta időszakban éltek, több mint 65 millió évvel ezelőtt. Megkövesedett maradványaikat Észak-Amerikában, Európában, Afrikában és Ázsiában tárták fel. Egyes nemzetségeiknél a koponya elülső része lapos és széles csőrt formázva ideális volt a levelek és gallyak lecsípésére. Szájuk hátsó részében több száz fog sorakozott, lehetővé téve a táplálék megőrlését.
A Yamatosaurus fogszerkezete azonban eltért a többi ismert hadroszauridáétól és valószínűleg más típusú növények megrágására specializálódott. A szakemberek szerint evolúciós lépést jelent, hogy az újonnan felfedezett hadroszaurida vállai és mellső lábai is másképpen fejlődtek, mint társaié, ami azt eredményezte, hogy a méretes teremtmények két lábról négy lábra ereszkedtek.
Fotó: 123rf
A szakemberek szerint a fosszília új információkkal szolgál a hadroszauridák vándorlásáról is, azt sugallva, hogy ezek a növényevő dinoszauruszok Ázsiából érkeztek a mai Észak-Amerika területére, nem pedig fordítva.
A Yamatosaurus - amely Japán ősi elnevezése (Yamato) és a japán mitológia egyik istene (Izanagi) után kapta a nevét - részleges maradványait 2004-ben fedezte fel egy amatőr fosszíliavadász egy nagyjából 71-72 millió éves üledékrétegben a japán Avadzsi-szigeten. A fosszíliát egy Hjógo prefektúrabeli múzeum őrizte a mostani vizsgálatig.
A Yamatosaurus felfedezése nem utolsó sorban új információkkal szolgál és új kérdéseket vet fel a mai Japán területén élő dinoszauruszokkal kapcsolatban. A kutatók szerint egy 2019-ben felfedezett másik hadroszauridával együtt ezek az első Japánban felfedezett dinoszauruszok, amelyek a késő kréta időszakban éltek.
"Mostanáig fogalmunk sem volt róla, hogy milyen dinoszauruszok éltek Japánban a dinoszauruszok korának alkonyán" - jegyezték meg a kutatók.
(Scientific Reports/MTI)
Áttörést hozhat a rákkutatásban és emberéleteket menthet a magyar gimnazista felfedezése. Seitz Erik még csak 11. osztályos, de már a Semmelweis Egyetem kutatócsoportjával dolgozik.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
