Évtizedekkel a tragédia után újabb részletek derültek ki a Gyatlov-rejtélyről

Kilenc szovjet egyetemista indult útnak, egyikük sem élte túl a túrát. Az okok hosszú évekig ismeretlenek voltak. Most végre magyarázatot kapunk arra, hogy mi állhat az ügy hátterében.

Az évszázad rejtélye

1959 januárjában vesztette életét az Igor Gyatlov vezette kilencfős turistacsoport, haláluk pontos okát pedig több mint hatvan évig csak találgatni lehetett. Az ügy Gyatlov-rejtély néven vonult be a köztudatba, és sokféle elmélet született a tragédia mögöttes okairól, hiszen még a nyomozók sem tudtak magyarázatot adni rá, és a nyomozati anyagokat sokáig titkosították is. Egyesek jetitámadásra gyanakodtak, a helyiek fényjelenségekről számoltak be, ezért az ufótámadás lehetősége is felmerült, de az is szóba jött, hogy az egyetemisták egy félresikerült katonai kísérlet, esetleg egy titkos KGB-akció áldozatai lettek. Tavaly nyáron lényegében megfejtették az ügyet, de most még egy részletre fény derült, ami tovább árnyalja a megfejtést.

Cikkünk folytatódik, lapozz!

A rejtély

Azoknak, akik nem ismernék a történetet röviden felvázoljuk, mi is történt 62 évvel ezelőtt a Szverdlovszki területen. Igor Gyatlov végzős főiskolás sítúrát szervezett, ahová nyolc barátjával és egy kirendelt vezetővel indult el, mindannyian gyakorlott síelők és kirándulók voltak. Terveik szerint még világosban el kellett volna érniük Holatcsahl-hegyet, aminek neve az őslakos manysik nyelvén halottak hegyét jelent. Ez nem sikerült, ezért inkább sátrat vertek a hegyoldalban. Végül ez lett az utolsó táborhelyük, mivel éjszaka rejtélyes események történtek velük.

Az értük küldött mentőexpedíció megtalálta a túrázók összes felszerelését rendezett állapotban és a hóval félig betemetett sátrait, amiket belülről metszettek fel, mellettük pedig lefelé vezető lábnyomokra lettek figyelmesek. Néhányszáz méterre egy kezdetleges tábortűz nyomai mellett ráleltek az első két holttestre, amik csak alsóneműt viseltek, még bakancs sem volt rajtuk. Fejjel a sátor irányába néztek, mintha még próbáltak volna visszamászni, akárcsak a második körben megtalált három csoporttag, akik egymástól pár száz méter távolságra feküdtek, néhány centi hó alatt. Rajtuk kicsivel több ruha volt, de így is jócskán alul voltak öltözve a mínusz 30 fokos hideghez képest. Az első öt holttesten voltak ugyan kisebb sérülések, de a halálukat kihűlés okozta.

A többi négy ember maradványait csak több mint két hónappal később találták meg az olvadáskor, mivel azok három méter hó alatt voltak. Ők jobban fel voltak öltözve, de nemcsak a saját ruháik voltak rajtuk, hanem a többiekéi közül is rájuk volt húzva néhány ruhadarab. Rajtuk nagyon súlyos sérüléseket találtak, egyikük koponyatörést szenvedett, a többieknek pedig a bordái törtek, nyaksérüléseik és belső vérzésük volt. Az egyik nőnek hiányzott a nyelve is. A súlyos belső sebeket az orvosszakértő autóbaleseteknél látottakhoz hasonlította, vagy ahhoz, mint amikor valakit óriási nyomás ér. Mindezek ellenére azt kizárták, hogy ember okozta a sérüléseket.

Még nincs vége, lapozz a rejtély megoldásáért!

A megoldás

A földhözragadtabb magyarázatok közt már korábban is felmerült a lavina, tavaly nyáron pedig szinte minden kétséget kizáróan sikerült megállapítani, hogy ez okozta a balesetet. A túrázóknak hócsuszamlás miatt kellett kimenekülniük a sátrukból. Egy kicsit távolabb mentek a táborhelytől, mert féltek egy újabb lavinától. A hóviharban tüzet gyújtottak, hogy ne fagyjanak halálra, de nem sokkal később a tűz kialudt, és ketten szinte azonnal megfagytak. Néhányan megpróbáltak visszamenni a sátorhoz, hogy hozzájussanak a melegebb holmikhoz, de nem tájékozódtak jól a rossz látási viszonyok közepette, eltévedtek, és végül kihűltek. A csoport másik négy tagja később ugyanabba az irányba indult el, de ők nem kúszva, hanem a havat tömörítve, belemélyedve próbáltak haladni, aminek következtében elmozdult a három méter vastag hóréteg, amely elsodorta és maga alá temette őket. Az ő nagyon súlyos sérüléseiket a szakértők szerint a több tonnányi hó nyomása okozta.

Most ezzel a legvalószínűbbnek tartott elmélettel kapcsolatban álltak elő új részletekkel a téma kutatói. A Telex a Wired hosszú cikke alapján arról számolt be, hogy nem egy szokványos hócsuszamlásról lehetett szó. Ahhoz, hogy egy lavina elinduljon, legalább 30 fokos lejtésű talaj kell, itt azonban csak 23 fokos volt a talaj meredeksége. A túrázók viszont egy lyukat vájtak a hóba, hogy oda verjék fel a sátrukat, ezzel pedig gyakorlatilag eltávolították a támfalat a feljebb lévő hó alól. A hógörgeteg nem indult el azonnal, de már ekkor elindulhattak a repedések. A lavinakutatók és hófizikusok szerint ez a lyuk lazíthatta ki a mély hó sűrűbb felső rétegét, ami aztán megindult, és rázúdult a sátorra.

Kiderült továbbá, hogy egyik túrázó sem a hó alatt fulladt meg, még ki tudtak mászni alóla. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy borda- és koponyasérüléseiket valószínűleg az okozta, hogy az áldozatok a hátukon fekve aludtak, amikor a hó rájuk zúdult. Így nagyon súlyos, de nem halálos sérüléseket szenvedtek. A kihűlésük után pedig vadállatok ehettek a holttestekből, ez lehet a magyarázat arra, hogy miért tűntek el egyes áldozatok testrészei.

Leadfotó: Facebook / Rejtélyek Világa