Ötven éve lángol a „Pokol kapuja”, most újra megpróbálják lezárni
A Derweze gázkráter egy hetvenméteres átmérőjű, lángoló lyuk, ami a türkmén sivatag közepén tátong évtizedek óta. A helyszín ma turistalátványosság, de már régóta tervben van a tűz eloltása.
Bezárulhat a Pokol kapuja
Derweze egykor egy kis falu volt Türkmenisztánban, a Kara-kum sivatag közepén helyezkedik el, a fővárostól, Aşgabattól körülbelül 260 kilométernyire északra. A legelterjedtebb vélekedés szerint a földgázban gazdag területen egy 1971-es fúrás során szovjet geológusok egy barlangot tártak fel, a fúrótorony alatt azonban beomlott a föld, és a helyén egy körülbelül 70 méter átmérőjű és 20 méter körüli mély kráter maradt. A mérgező gázkibocsátás megelőzése érdekében a geológusok úgy döntöttek, hogy a földgázt meggyújtják, remélve, hogy a tűz égése során néhány napon belül elemészti a barlangban található összes földgázt, majd kialszik. A földgáz azonban még mindig ég, amennyiben hinni lehet az eredettörténetének (nincs rá írásos bizonyíték, és több teória is létezik), akkor immár 51 éve folyamatosan lángol, így a helyiek elnevezték a barlang maradványát a Pokol kapujának.
A falu lakosait 2004-ben elköltöztették, magát a falut pedig buldózerekkel a földig rombolták (vélhetően azért, hogy a lakók ne térhessenek vissza). 2010 áprilisában az ország elnöke, Gurbanguly Berdimuhamedo elrendelte a lyuk betemetését. Ahogyan arról a National Geographic is beszámol, az elnök ezen kijelentésének kissé ellentmondóan, 2013-ban a sivatag azon régióját, ahol e kráter is található, természetvédelmi területté nyilváníttatta, abban bízva, hogy ez fellendíti a turizmust. 2018-ban az elnök a pokol kapujaként elhíresült krátert hivatalosan is a „Kara-kum ragyogása” nevűre változtatta.
A hirado.hu azt írja, Berdimuhamedov elnök most újra elrendelte, hogy találjanak módot a több mint 50 éve lobogó lángok kioltására. A tűz eloltására felhozott érvek között szerepel, hogy a közelben élők egészségére káros a kiáramló füst mindennapos belélegzése, ezzel egyidejűleg környezeti károk is keletkeznek, ugyanakkor nem elhanyagolható indok az sem, hogy a pokol kapujának nevezett hasadék lángolása miatt az ország értékes földgázforrásokat pazarol el.
Helyi sajtóértesülések szerint az elnök arra utasította helyettesét, hogy minél hamarabb állítson össze egy tudósokból áll csapatot – ha szükséges, akár külföldi tanácsadókat is bevonva –, és találjon megoldást a tűz eloltására.
Ez az állat olyan ritka, hogy biológus még nem is látta szabad szemmel a vadonban, létezéséről is csak a kilencvenes években szerzett tudomást az emberiség. Most a tudósok az idővel versenyeznek, hogy megtalálják, és megmentsék.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
Hirdetés
