A világtörténelem egyik legnagyobb nukleáris katasztrófája, amiről senki nem tud
1957-ben hatalmas nukleáris baleset történt a Szovjetunió szigorúan titkos Majak atomerőművében. Abban az időben ez volt a történelem legnagyobb atomkatasztrófája. Akkor miért nem hallott róla senki?
Eltitkolták az atomkatasztrófát
Csernobilról mindenki tud. Hiroshima történetét előbb ismerik meg a gyerekek, mint Hófehérke sztoriját. Miért? Mert ezek a világtörténelem legfontosabb katasztrófái voltak, amelyekről kötelező hallani - kivéve persze, ha eltitkolják azokat.
1957-ben hatalmas nukleáris baleset történt a Szovjetunió szigorúan titkos Majak atomerőművében. Abban az időben ez volt a történelem legnagyobb atomkatasztrófája. Akkor miért nem hallott róla senki? Mérete ellenére a szovjet hatóságoknak csaknem négy évtizedig sikerült titokban tartaniuk a balesetet, és a ma "Kistim-tragédiának" nevezett pusztítás részletei még mindig csak most derülnek ki.
Kistim-tragédia (Majak)
Az atomerőművek esetében a radioaktív bomlás miatt az anyagok hőt termelnek – ezért a tartályokat folyamatosan hűteni kell. Miután az 1956-os évben az egyik ilyen 250 köbméteres lezárt tartály hűtővezetéke meglazult, majd a hűtés leállt, a tartály belső tartalma elkezdett kiszáradni. 1957. szeptember 29-én a kikristályosodott nitrátsók egy ellenőrző berendezés elektromos szikrájától berobbantak, így nagy mennyiségű radioaktív anyag szabadult fel: hosszú felezési idejű izotópok mint stroncium-90, cézium-137 és plutónium.
A robbanás olyan látványos volt, hogy szemtanúk vallomásai alapján még több száz kilométerről is látható volt, és a korabeli szovjet hivatalos sajtó távoli villámlásként illetve északi fényként magyarázta. A robbanás által felszabadult radioaktív felhő 400 kilométerre északkeleti irányba szállította a szennyezést. A katasztrófa következményeként körülbelül egymillió curie radioaktív anyag szabadult fel és szóródott-terült szét 20 ezer négyzetkilométernyi területen.
A baleset idején az akkor Cseljabinszk–40 nevű zárt település (napjainkban: Ozjorszk) nem szerepelt a térképeken, ezért az esemény a legközelebbi ismert város után Kistim-katasztrófa néven ismert - írja a Wikipédia.
Majak és Csernobil
A média tájékoztatatása az 1986-os csernobili atomkatasztrófa kapcsán sokkal szélesebb körűnek bizonyult, így többet tudunk róla ma, mint a Majak-balesetekről, és ezért Csernobilt nevezzük legtöbbször a legsúlyosabb nukleáris katasztrófának. Egészen az utóbbi évekig a Majakban történt balesetekről nem értesülhetett a világ.
A hidegháború és az atom
Miután Sztálin rájött, hogy az amerikaiaknak milyen hatalom van a kezében az atom által, ő is elrendelte a fejlesztéseket. Majak adott otthont az első szovjet atombomba megalkotásának. A fentebb említett Cseljabinszk-40 nevezetű közeli település annyira titkos volt, hogy még a térképeken sem szerepelt, de voltak lakosai, habár hivatalosan ők sem léteztek. Olyan volt az egész, mint egy patyomkin-falu.
Tekintettel arra, hogy Sztálin sürgette az atom-munkálatokat (nem akart lemaradni az USA-tól), a fejlesztések során számos biztonsági óvintézkedés és ellenőrzés elmaradt. Annyira nem meglepő, hogy a végén baleset lett belőle - akárcsak Csernobil esetében.
Nyugaton nem volt mérhető a sugárzás, valamint a média nem adott hangot az esetnek, ezért nem tudnak róla nagyon sokan. Utólagos információk csupán nem olyan régen derültek ki, pedig ez a sztori legalább olyan fontos, hogy bekerüljön a történelem könyvekbe, mint Csernobil.
Leadfotó: 123rf; forrás: BBC, Wikipédia
Oldalak
Hirdetés
Hasonló cikkek
