Hátborzongató – Íme az 5 legijesztőbb hely a Földön, amitől téged is kiráz a hideg

Csontváz-tó

1942-ben egy erdei túrázó közel az indiai Roopkund-tóhoz, a Himalája hegyei között, megdöbbentő felfedezésre tett szert: a sekélyvízű gleccsertavat emberi csontvázak vették körül. Az azóta csak Csontváz-tóként emlegetett Roopkund-tó minden évben megfagy, egy hónapra pedig kiolvad – ekkor fedezte fel a tömegsírt az arra járó erdész – néhány holttest még egészen jó állapotban volt ezidőtájt, hiszen hús és haj is borította a testeket, ami a nagy hidegnek köszönhető. A kérdés persze az volt, hogy vajon ki vagy mi ölt meg olyan sok embert, és ki változtatta a tömegsírrá. A helyiektől kezdve a szakértő antropológusokig át mindenki azt próbálta kideríteni, hogyan is alakult ki a Csontváz-tó. Az elméletek a járványoktól a földcsuszamlásokig és a rituális öngyilkosságokig terjedtek. Egy 2004-es expedíció azonban további, addig ismeretlen információkat tárt fel. A csontvázak eszerint a 9. századból származó 200-300 ember maradványai lehettek és két csoportra bontották őket: az egyik csoportba a kutatók szerint egy család vagy törzs tartozott, helybéliek. Őket gyűrűkkel, lándzsákkal és bőrcipőkkel találták meg, és koponyájukon rövid, mély repedések húzódtak, ami azt sugallta, hogy mindannyian ugyanakkor és ugyanúgy vesztették életüket, mégpedig egy lekerekített tárggyal történő megsebzés következtében. Ez a tudósok szerint egy óriási viharnak volt köszönhető, ahol krikettgolyóméretű, kemény jégeső csapott le rájuk, és mivel egy olyan völgyben estek csapdába, ahol nem volt fedezék, mindenki meghalt a természeti katasztrófának köszönhetően. Az ideutazók továbbra is megtekinthetik a csontvázakat, amire a nyár a legalkalmasabb időszak, hiszen ekkor olvad el a gleccsertó jege.

Kígyó-sziget

Bár a brazil Ilha da Queimada Grande látogatása tilos, mégis érdemes szót ejteni erről az ijesztő szigetről, amely Sao Paolotól mindössze 150 kilométerre található és mérgező kígyókkal van tele. A szigetet az arany lándzsakígyók uralják, és körülbelül 4000 darab található a kritikusan veszélyeztetett fajból a csupán 0,43 négyzetkilométeres szigeten. A brazil haditengerészet 1920-ban zárta el a szigetet a látogatók elől az emberek védelme érdekében, ugyanis a kígyók több mint fél méter hosszúra is nőhetnek és olyan méreggel rendelkeznek, amely harapás esetén szétmarja a húst, így az ember valószínűleg már nem jut el a kórházig, hogy megkapja az ellenszert. Egyes becslések szerint a sziget minden négyzetméterére egy kígyó jut, a méreg pedig olyan tünetekkel jár, mint a veseelégtelenség, izomsorvadás, agyvérzés és belső vérzés.

Cikkünk még nem ért véget, lapozz!