A természet élő képeskönyve - Azerbajdzsán
A Kaszpi-tenger...vagy tó?
A hatalmas víztömeg partjára érő római légionáriusok a Mare Nostrum-hoz (a Földközi-tenger római megnevezése) hasonlították az általuk ismert világ keleti határvidékén morajló hullámokat. Megkóstolták, s a lágy sós íz meggyőzően igazolta, hogy valóban egy új tengert találtak.
A török népek nyelvén Kazár-tengerként ismert víztömeget a mai napig is hol tengerként - hol tóként emlegetik. A Karabogaz-öböl nélkül is 371 000 km2 méretű óriástó Földünk legnagyobb állóvize (területe 625-ször nagyobb a Balatonénál). Átlagos mélysége 187 méter (ez a Balaton átlagos mélységének 57-szerese), de a sekély északi részekhez képest, az Azerbajdzsánhoz tartozó mederszakasz már jelentősen mélyebb.
Resort övezetek az érintetlen szakaszokon
A tenger - tó a néhai Paratethys-tenger maradványa, a vizsgálatok alapján 5,5 millió éve záródott el a világtengerektől. Vizének sótartalma a tengeri átlagérték harmada, ma is 130 kisebb - nagyobb folyó (a legnagyobb a Volga) szállítja "édesítő készleteit" a 28méteres tengerszint alatti felszín magasságú tengerbe. Partjaiból több mint 800 kilométer tartozik Azerbajdzsán felségterületéhez, a self-tengereken álló olajfúró tornyok mellett, merőben új módon is megindult gazdasági hasznosítása: a legszebb, érintetlen szakaszokon resort övezeteket hoznak létre.
"Törökországgal számos kulturális és gazdasági szál köt minket össze. Így természetes, hogy a Török-Riviérán tevékenykedő fejlesztési csoportokkal konzultálunk a jövő terveit illetően" - fogalmaz az Azerbajdzsáni Turisztikai-és Sport Minisztérium fiatal osztályvezetője miközben körbekísér minket a parton.
Fotók: vjm.hu
Oldalak
