1200 éve nem virágzott ilyen korán a japán cseresznyevirág, és ez semmi jót nem jelent

Jelzi a felmelegedés mértékét

Kiotóban egyébként pontosan 1200 éve tartják számon az első tavaszi cseresznyevirágzás dátumát. (821 a feljegyzések kezdőéve.) Érdekesség - ugyanakkor persze nyugtalanító adat is -, hogy e hosszú évszázadok alatt egyetlenegyszer sem dokumentáltak olyan korai időpontot, mint amilyen a mostani. Benjamin Cook, a Columbia Egyetem kutatója elmondta, a kiotói cseresznyefa-virágzás dátumgyűjteménye felbecsülhetetlenül értékes dokumentum a klímaváltozást kutató szakemberek számára, hiszen mindig előre jelzi, hogy az adott időperiódusban milyen mértékű a felmelegedés, vagy épp milyen korán köszöntött be a tavasz. Cook egyébként azt is megjegyezte, hogy 821-től nagyjából 1800-ig egyfajta állandóság, statikusság jellemezte a kiotói adatokat, ám ahogy kezdetét vette a 19. század, az első virágzás időpontja egyre korábbra tolódott. Japán többi nagyvárosában is meglepően korán borultak virágba a cseresznyefák, Tokióban például csupán egyetlen évben, egész pontosan 1953-ban fordult elő, hogy korábban kezdődött volna a folyamat.

Fotó: 123rf

Leadfotó: 123rf