A Nemzeti Színház gyönyörű színésznője két sztrók után sem adta fel: Martos Hanga élete teljesen átalakult

A történet nem ért véget az első sztrókkal
Tavaly novemberben, egy kontrollvizsgálat során újabb agyvérzés érte. A vizsgálat során kontrasztanyagot vezettek fel az agyáig, és bár a beavatkozás rutinszerű, a kockázat, ahogy ő maga fogalmazott, fél százalék. Ez a fél százalék azonban valósággá vált.
Vérrög keletkezett, amely újabb bénulást és beszédvesztést okozott. A színésznő elmondása szerint először a jobb oldala merevedett be, majd a kézfeje bénult le, később pedig a beszédkészsége is teljesen megszűnt. A diagnózis után hosszú órákon át tartó vizsgálatok következtek, majd újabb rehabilitáció, amelynek során ismét meg kellett tanulnia beszélni, mozgatni a kezét, és visszanyerni a mindennapi élet alapvető funkcióit.
A felépülés fizikailag sikeres volt, de a történtek nyomai még mindig jelen vannak. Hanga időnként memóriazavarral küzd, a kézfeje sem működik úgy, mint korábban, és a személyisége is megváltozott. A sztrók ugyanis nemcsak a testet érinti, hanem az idegrendszer finom működését is, amely meghatározza, hogyan reagálunk a világra.
A színésznő introvertáltabb lett, a társaság fárasztja, és már nem érzi azt a fajta hivatástudatot, amely korábban a színházhoz kötötte. A Nemzeti Színházba való visszatérés gondolata egyre távolabb került tőle, míg végül kimondta, hogy nem szeretne visszamenni - vallotta be Klubrádióban, miközben Kun Zsuzsával beszélgetett. Vidnyánszky Attilának személyesen mondta el, hogy más úton szeretne továbbmenni, és bár a döntést nehezen fogadták, megértették.
A depresszió, amely a sztrók után rátört, nem a klasszikus értelemben vett szomorúság volt, hanem az érzelmek teljes hiánya. Nem érzett örömöt, fájdalmat, semmit. Ez a fajta üresség sokakat megijeszt, és a szakemberek szerint a sztrók utáni depresszió gyakori, hiszen az agy sérülése az érzelmi központokat is érintheti. Most viszont már képes új életet építeni.
Erdőfürdő-vezető képzést végzett, és ma erdei sétákat tart, ahol a csend, a természet és a lassú jelenlét kerül előtérbe. A színház zajos, intenzív világa helyett a természet nyugalma lett az új otthona. A történet egyik legmeghatóbb vonulata azonban a házassága.
A férje Pécsről járt fel hozzá a rehabilitációra, és Hanga úgy érzi, ha nem történik meg a sztrók, talán elmentek volna egymás mellett. A betegség azonban közelebb hozta őket, és végül megmentette a kapcsolatukat. A sztrók tehát paradox módon egyszerre volt pusztító és építő erő: elvett, de adott is, és olyan irányba terelte az életét, amelyet korábban talán elképzelni sem tudott volna.
A teljes interjút a lenti videóban nézhetitek meg:




























