Már a homlokának szegezték a pisztoly csövét, majd ijedtében elsikoltotta magát minden idők legszebb magyar színésznője

A 30-as, 40-es években hazánkban is hatalmas sztárnak számított, de a második világháború után olyan nemzetközi sikerfilmekben is felbukkant, mint David Lean legendás Doktor Zsivágója.
A lány, akinek "konyakillatú" volt a lelke
Muráti Lili 1911 júliusában, Nagyváradon látta meg a napvilágot (a legendás színésznő mindig is "szégyellte" a korát, ezért azt füllentette, hogy valójában 1914-ben született, és az igazságot csak halotti anyakönyvi bizonyítványa leplezte le), s Rákosi Szidi színiiskolájában sajátította el mestersége alapjait. A szárnyait bontogató tehetséget Bárdosi Artúr fedezte fel, majd 1931-ben, alig húszévesen már a világot jelentő deszkákon bizonyíthatta rátermettségét és sokoldalúságát. A gyönyörű színésznő fellépett a Művész Színházban, a Belvárosi Színházban, a Vígszínházban és a Pesti Színházban is, s sejtelmes, mély hangjával, különleges kisugárzásával, "konyakillatú lelkével" (ahogy korabeli kritikusai fogalmaztak) valósággal megdelejezte a közönséget. Filmjeiben általában az elnök kisasszonyt vagy a vezérigazgató lányát alakította: olyan korabeli mozikban tűnt fel, mint A csúnya lány (1935), az Álomsárkány (1939), A tökéletes család (1941), Az éjszaka lánya (1942), az Ez történt Budapesten (1943), a Kölcsönadott élet (1943) vagy az Egy nap a világ (1944).
A negyvenes évek elején ment feleségül Vaszary János színigazgatóhoz, aki nagy művészi szerepek sokaságával halmozta el. Murátit a harmincas-negyvenes években valósággal bálványozták Magyarországon. A vampként elkönyvelt Karády Katalinnal és a rendre visszafogott, rendes lányokat játszó Szeleczky Zitával ellentétben temperamentumos, sokrétű, talányos nőalakokat formált meg, melyek rendre felvillanyozták a nagyérdeműt. Csakhogy a sztárságnak a második világháború utolsó fázisában vége szakadt, a színésznő és Vaszary pedig menekülni kényszerült...