Ullmann Mónika: „Most már engem sem szeretnek feltétel nélkül”

„Én addig ficánkolok, ameddig jól nem érzem magam”

Ullmann Mónika szerint ő speciális eset volt, mivel a feltétlen szeretetet élvezhette gyerekszínészként, hiszen bármit csinált, azt elnézték, mert kicsi volt, viszont „a kamerák előtt jól működött”. „Most már engem sem szeretnek feltétel nélkül, nekem is le kell tenni valamit az asztalra, hogy szeressenek” - utal arra, hogy az ember fejében változásra van szükség, hogy hogyan tudja alázatosan, lelkiismeretesen űzni ezt a szakmát, ami szerinte sok gyerekszínészben nincs meg. Dávid egyetért édesanyjával, de árnyalja a képet: “Kell tudni, hogy ez egy szakma, de meg kell tartani a gyermeki szeretetet is”. Sok embert látott, aki 30-40 évig csinálja, és csak és kizárólag a szakmai részét élik meg ennek, ám az nem jelent számukra örömforrást, amihez viszont túl megterhelő munka, hogy ezt így bírni lehessen. A beszélgetés aztán Mónika új darabjára terelődik: a Loupe független színházi társulat darabja a szomszédunkban dúló jelenlegi háborús helyzetre is reflektál. Ebből adódóan szóba kerül az is, hogy Móni hogyan áll az élet kihívásaihoz: „Én addig ficánkolok, ameddig jól nem érzem magam. Ahol nekem nem jó, én minden harag nélkül felállok, eljövök onnan”. Színházi társulatoknál, kapcsolatoknál és barátságoknál is ezen elvek alapján járt el: elmondása szerint, ha megkedvel valakit, mindig megmagyarázza magának egy ideig, ha az illető olyan dolgot tesz, amivel nem tud egyet érteni vagy rosszul esik neki. Arra a felvetésről, hogy ez a gondolkodás benne hagyja-e az embert egyfajta naivitásban, azt gondolja, hogyha teljesen félreértik, arrébb megy, de nem védi magát: “Én nem akarok dörzsölt lenni, én szeretnék naiv maradni”. A teljes beszélgetés Miller Dáviddal és Ullmann Mónikával október 22-én 22 órakor látható a Spektrum Home-on, a műsor ismétlésére pedig október 28-án 22 órakor kerül sor.

Leadfotó: Fortepan / Urbán Tamás