Megszületett A mi kis falunk sztárpárjának gyermeke, óriási az öröm

Első gyermekét várta A mi kis falunk álompárja, Sodró Eliza és Rusznák András, aki végül meg is érkezett.
Sodró Eliza jelentette be a hírt
A színésznő, akit a nagyközönség elsősorban A mi kis falunk Sacijaként ismer, januárban jelentette be, hogy első gyermekét hordja a szíve alatt. A hír önmagában is örömteli lett volna, de Eliza nem állt meg a bejelentésnél: megosztotta azt a hosszú, sokszor fájdalmas utat is, amely a gyermekáldásig vezetett. Ez a történet pedig messze túlmutat a celebvilág hétköznapi hírein.
Eliza és kedvese, Rusznák András (A mi kis falunk Bazsója) négy éven át próbálkoztak sikertelenül. Akkor a színésznő posztjából kiderült, hogy ez az időszak nem csupán fizikai, hanem lelki értelemben is megterhelő volt számára. A gondolat, hogy talán soha nem élheti át a szülést, lassan, alattomosan kúszott be a mindennapjaiba. A posztja elején arról írt, hogy minden bemutatónál jelezte: nem biztos, hogy végig tudja játszani az adott darabot, mert babaprojektben vannak. A remény ott volt minden új évadban, minden új szerepben, minden új próbálkozásban, de a gyermekáldás mégsem érkezett meg.
Leírta, hogyan tett le a cigarettáról, hogyan lett absztinens, hogyan szedte a vitaminokat, hogyan próbált egészségesebben élni, sportolni, imádkozni, olvasni a termékenységgel kapcsolatos szakirodalmat. Mindezt abban a hitben, hogy ha elég kitartó, ha elég fegyelmezett, ha elég „jó”, akkor talán megtörténik a csoda.
De a két csík csak nem akart megjelenni. A nőgyógyász mindent rendben talált, és meddőségi szakemberhez irányította őket, ami újabb bizonytalanságot hozott. A helyzet lassan összekapcsolódott a színésznő által játszott karakter gyászával is, amikor elvállalták a LOUPE Színházi Társulás felkérését, és a Bármi lehetséges című darabban egy olyan párt alakítottak, akik elveszítik a kisbabájukat.
A család és a barátok aggódtak, hogy vajon jó ötlet-e egy ilyen témával foglalkozni éppen akkor, amikor a saját életükben is jelen van a veszteség és a bizonytalanság. Eliza azonban ragaszkodott a megérzéséhez: úgy érezte, nem futhat el a fájdalom elől, szembe kell néznie vele. A darab így nem csupán munka lett számára, hanem egyfajta lelki folyamat is. Minden előadáson, amikor azt kiabálta: „Miért nem állt meg a Föld? Miért Veled történt mindez?”, a saját meddőségét is elgyászolta. A színpadon kimondott mondatok lassan átalakultak, és a fájdalom, amely addig szorította, elkezdett oldódni. A huszadik előadás környékén érezte először, hogy távolabbról szemléli a saját történetét, mintha a gyász egy része leoldódott volna róla. A remény pedig lassan visszatért.
A babájuk pedig megszületett, de mit kell tudni az örömhírről, azt egy gyors lapozás után megtudod!



























