Kapu Tibor tényleg gyorsabban öregedett, amíg az űrben volt?
Nem légből kapott legenda, hanem egy NASA tanulmány mutatott rá erre. De milyen hatással lehetett Kapu Tibor egészségére, hogy az űrben járt?
Sajnos az űr az egyik legellenségesebb környezet az emberi egészségre
Amikor 2025 nyarán Kapu Tibor fellőtték a világűrbe, egy egész nemzet figyelte lélegzet-visszafojtva a képernyőket. Magyarország második űrhajósa, a HUNOR-program kiválasztottja, nemcsak technológiai és tudományos küldetést teljesített, hanem szimbolikus jelentőséggel is bírt: megmutatta, hogy a magyar tudomány, kitartás és álom valósággá válhat. A küldetés az Axiom-4 misszió keretében zajlott.
A fellövés pillanata, ahogy Tibor maga mesélte, egyszerre volt félelmetes és felemelő. A rakéta morajlása, a kabin vibrálása, a gyorsulás ereje mind olyan fizikai élmények, amelyeket a földi életben semmi sem tud visszaadni. A súlytalanság első percei pedig, ahogy ő fogalmazott, „olyan volt, mintha az ember egy másik dimenzióba lépett volna”. A test elveszíti a gravitációval való kapcsolatát, és ezzel együtt az érzékelés is megváltozik. A mozgás, az egyensúly, a térérzékelés mind új értelmet nyernek.
A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén Tibor mintegy sok tudományos kísérletet végzett el, amelyek közül több magyar fejlesztésű volt. Vizsgálta például az emberi mikrobiom változásait mikrogravitációs környezetben, a sugárzás okozta DNS-károsodás lehetőségeit, és azt is, hogyan hat az űr az emberi kognitív képességekre.
Azonban hogyan hatott ez az egész Kapu Tibor szervezetére? Tényleg gyorsabban öregedünk az űrben? Nos, a galériánkban mindent leleplezünk!
Leadfotó: MTI Fotó - Illyés Tibor
Oldalak
