Erzsébet a halálos ágyán vallott be mindent Dianáról: a királynő megbánta, amit vele művelt

II. Erzsébet királynő nem sokkal a halála előtt mondta ki mindazt Dianáról, ami akkor még hosszú évek óta nyomta a lelkét.
Hatalmas űrt hagyott maga után
1997 augusztusában a világ megrendülten figyelte a megrázó híreket: Diana hercegnő tragikus balesetben életét vesztette. London utcáit hamarosan virágözön borította, könnytől fátyolos arcok ezrei gyűltek össze a Buckingham-palota előtt, miközben a nemzet a gyász közös csendjébe dermedve várta a királyi család megszólalását. Ám II. Erzsébet királynő – aki köztudottan sosem ápolt könnyed kapcsolatot Diana hercegnővel – öt hosszú napon át hallgatott.
A nép felháborodott. Sokak szemében a királynő ridegnek, érzéketlennek tűnt, s az udvar makacs némasága csak tovább mélyítette a szakadékot az uralkodó és népe között. Végül szeptember 5-én, élő adásban szólalt meg: „Mindannyian próbálunk a magunk módján megbirkózni a veszteséggel. A gyász nehezen kifejezhető: a sokk után jön a hitetlenség, a zavar, a düh – és az aggodalom azokért, akik maradtak” – fogalmazott méltósággal a néhai uralkodó. Szavai végül meghatották a tömeget. Erzsébet méltatta Dianát, „különleges, tehetséges, ragyogó embernek” nevezve, aki „még a legnehezebb időkben sem veszítette el a mosolyát”. De a kár már megtörtént. A királynő hallgatása megerősítette azt a hitet, hogy kapcsolatuk mélyen sérült – különösen, miután Diana házassága Károly herceggel végleg zátonyra futott. Egy bennfentes azonban most rendkívüli részletekről rántotta le a leplet, melyek új megvilágításba helyeznek mindent, amit eddig sejteni véltünk…
























