Gyász: elhunyt a XX. század legnagyobb színházi rendezője, Peter Brook

97 éves korában elhunyt Peter Brook. Az angol színház- és filmrendező 1974 óta élt Franciaországban, számos világsztárt fedezett fel, például Juliette Binochet. A művész szombaton hunyt el Párizsban.

Pályafutása nyolc évtizedet ölelt fel, és magában foglalt operákat, színdarabokat, musicaleket, valamint film- és tévéprodukciókat.

Már egészen fiatalon berobbant a szakmába

Peter Stephen Paul Brook 1925. márciusában született Nyugat-Londonban, zsidó bevándorlók fiaként. Nem volt színházi előélete, de az Oxfordi Egyetemen végzett tanulmányai után hamar felfigyeltek tehetségére. Még az iskolában, 1942-ben, egy amatőr társulattal színre vitte Marlowe Doktor Faustus című tragédiáját. A húszas évei közepén már mindenki ismerte a szakmában a nevét. Az ezt követő évtizedek során Brook rányomta bélyegét a színházi világra, megszegve sok bevett konvenciót.

1947 és 1950 között produkciós rendezőként dolgozott London legjelentősebb operaházában, a Covent Gardenben. Itt rendezte meg 1949-ban Richard Strauss Salome című operáját, amihez a spanyol szürrealista művész, Salvador Dalí tervezett díszleteket és jelmezeket.

Természetesen nemcsak karrierje építésére, hanem a magánéletre is maradt ideje, és 1951-ben feleségül vette Natasha Parry színésznőt, aki 2015-ben halt meg. Két gyermekük született: Simon és Irina. Az előbbi filmrendező, az utóbbi színházrendező lett.

1962-től Royal Shakespeare Company (RSC) igazgatójaként számos Shakespeare-drámát újraalkotott a színpadon és filmrendezőként is a saját merész stílusában, mint például a Lear királyt, Szentivánéji álmot, és a Hamlettet. Ezzel kapcsolatban egyszer azt mondta a BBC-nek, hogy szerinte a háború utáni brit színház "régimódivá, sztereotípiává vált, és néhány nagyon konvencionális ember kezében van, akik Shakespeare-t az elképzelhető legunalmasabb módon csinálták".

John Gielgud, színész a „Gielgud: an Actor and His Time” című 1979-es memoárjában azt írta: „Peter Brook mára legendává vált, de az 1950-es években Stratfordban még nagyon fiatal volt. Mindent maga csinált… megtervezte a díszletet, megtalálta a megfelelő zenét, szabályozta a világítást." - a színész hozzátette - „Bármit megtennék, amit kér. Teljesen megbízom benne a gyönyörű ízlése és csodálatos képzelőereje miatt.”

Számos kiváló produkcióért felelt Londonban, New Yorkban, Párizsban és másutt is, például TS Eliot, Tennessee Williams és Arthur Miller, valamint Shakespeare darabjaiért.

Az eredetileg Londonban bemutatott Peter Weiss-darabot, a Marat/Sade című produkciót imádta a Broadway, és 1966-ban Tony-díjat nyert a legjobb rendező kategóriában.

Lapozz tovább, a cikk folytatódik!

leadkép. instagram

Oldalak

  • 1
  • 2