Árpa Attila nem szereti a „mosóporos” műsorokat

 Mire számítasz új könyved, a „Holtomiglan” kapcsán?

Attila: Arra, hogy ez nem egy regény lesz a sok közül. Ez nem egy hangulatkönyv, egy gyorsan összedobott valami. Alaposan elő lett készítve, és bízom benne, hogy új stílust teremtek vele. Nagyon jó az alaptörténete, s ha valaha ebből film készül, minden bizonnyal az lesz a magyar keresztapa megfelelője. Remélem, sokan elolvassák!

Mi lesz az Argo második részével?

Attila: Tavaly nekiálltunk, és kiderült, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben nem lehet annyi pénzt összeszedni csak szponzoroktól, hogy elkészüljön a film. Úgyhogy beadtunk egy pályázatot a filmalaphoz, és várjuk a döntést. Megérzésem szerint ez már csak jövőre forog majd.

Tavaly egy duett-lemeznek is nekiálltatok Falusi Mariannal.

Attila: Az egy szomorú történet. Valóban elkezdtük a munkát, de nem tetszettek az elkészült dalok. Pedig nagyon jó szakemberek dolgoztak rajta, de valahogy nem úgy sikerült a feeling, amit vissza szerettem volna hallani, mert keveset foglalkoztunk vele. Nem jutott rá elég idő… Mariannal továbbra is nagyon jó barátságban vagyunk, gyakran találkozunk, de nem akartunk mindenáron lemezt, csak a pénzért. Ezek saját szerzeményeim voltak egyébként, amire ő ráénekelt volna, de ezek a dalok soha nem voltak hangszerelve, csak zongorán vettem fel őket. A kiadó azt mondta, bármikor kiadja, nincs határidő. Lehet, hogy egyszer makacságból újra nekiugrunk. Nem is baj, hogy így alakult, mert ha ez kijött volna a karácsonyi piacra, az isten sem mosta volna le rólunk, hogy nem a pénz miatt csináltuk.

Szöveg: Sándor András