Idén már 13-an fulladtak a Balatonba – Így kerülhető el a tragédia

Legyintünk a mentőmellényre, nem vesszük figyelembe a szakemberek intelmeit, tele hassal ugrunk fejest, a szervezetünk pedig sok esetben nem képes megküzdeni a váratlan sokkhatásokkal és máris megtörtént a tragédia. A szülőknek azzal sem árt tisztában lenni, gyermekük milyen úszótudással rendelkezik, még akkor is, ha egyébként sekély partszakaszon strandolunk.

Felelőtlenség és figyelmetlenség okozza a legtöbb vízi balesetet

Az elmúlt időszakban megsokasodtak a vízi balesetek, különösen fájó, hogy több gyerek is életét veszítette fürdőzés közben, vagy csak a gyors, szakértői segítségnek köszönhetően kerülhették el a tragédiát. Sokan csak legyintenek, vagy még ennyi fáradtságot sem vesznek, ha a strandolások kapcsán tett szakértői intelmek kerülnek szóba, mondván, mi baj történhet egy sekély vízben? Nem árt azonban tudni, akár bokáig érő vízben is meg lehet fulladni, ha a száj-, vagy az orrnyílás egy szerencsétlen pillanatban víz alá kerül.

Nem mérjük fel reálisan a környezetet

A traumatológus szakorvos szerint a vízbefulladás két okból történhet meg. Az egyik klasszikus példa, amikor a légutakba víz kerül és a bajba jutott nem tud önerőből sokkhatás, fáradtság, fizikai behatások, esetleg a képességek hiánya miatt a vízfelszín felé kerülni és levegőhöz jutni. Másrészt sok balesetben egy váratlan esemény, például a hideg okozta sokkhatás, egy mélyedés a vízmederben, vagy éppen túl sekély, esetleg erős sodrású víz okozza a bajt. A pánik csak ront a helyzeten, hiszen ilyenkor a levegővétel sem megfelelő, a tüdőt pedig víz árasztja el.

„Nyáron szeretünk beugrani a vízbe, de felhevült testtel mindez kifejezetten veszélyes. A hirtelen jött hideg fulladáshoz vezethet, de életveszélyes szívritmuszavart és keringésleállást is okozhat. A hideg ráadásul negatív hatással van a gégére: görcsös állapotot idézhet elő, amely a légzés megállását is előidézheti. Sokan azt sem veszik figyelembe, hogy pontosan milyen mélységű vízbe ugranak be. Nyakcsigolya-sérülés és így azonnali bénulás, koponyasérülés is adódhat egy nem jól felmért, vagy eleve figyelmen kívül hagyott vízmélységből. Sokszor elhangzik az is, hogy étkezés után ne menjünk vízbe, mert mindez megterhelő a szervezetünknek. A nyaralók többsége azonban nem látja ennek a veszélyeit. Emésztés közben olyan fiziológiai állapotba kerül a szervezet, amely a hideg víz hatására megterhelheti a szívet, ez pedig szívritmuszavart, és azonnali fulladásveszélyt is okozhat. Csúszdázás közben pedig a gravitációs erők miatt a folyadék és az étel visszajut a légutakba, amely szintén fulladásveszélyt okozhat” – mondta Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus szakorvosa, aki nemrég maga is részt vett egy 4 éves kisfiú újraélesztésében.

Kíváncsi vagy mi okozza a legtöbb balesetet a vízpartokon? Lapozz!

Fotó: 123rf.com