Hős akarsz lenni vagy mártír? - Interjú Szatmári Nóra asztrológussal
Szatmári Nóra igazi innovátor. Örökmozgó, aktív, szeret élni, létezni, felfedezni, – hiszi, adni és kapni egyaránt jó, mert a mérleg nyelvének ki kell egyensúlyozódnia. Olyan dolgokat szeret létrehozni, amelyek formabontók, egyediek és újak. Meglepő szisztémákat ötvöz, mint például legújabb könyvében is, a Hold és a kristályok energetikájának együttműködését a gyógyászat terén. 1999 óta foglalkozik tanácsadással privát praxisban, céges rendezvényeken, különféle társadalmi eseményeken. Február 25-én egy nagyszabású rendezvény, a TUDATOS SORSTEREMTÉS 2017 Spirituális Szeminárium szakmai vezetője lesz, az esemény kapcsán találkoztunk vele.
Számodra mit jelent a tudatos sorsteremtés?
Nem hiszek az eleve elrendeltetésben. Annál inkább a szabad akaratban. Az egyén felelős a saját életéért, döntéseiért, cselekedeteiért. Épp ezért a tudatosság mindenkinek mást jelent, jelenthet. A tudatosság egy több pilléren álló ideológia, melynek egyik része az, hogy képes vagyok önmagamra, illetve egy adott helyzetre kívülről rátekinteni és el tudom fogadni, hogy “ez van”.
Megértem és elfogadom azt a helyzetet valamint végeredményt, ami a múltbéli gondolataimat, cselekedeteimet a jelenben eredménnyé formálja. Nevezhetjük sorsnak, csakhogy akkor ismét magunkon kívül helyezzük a velünk történő folyamatokat. Épp az a lényeg, hogy kezünkben tartsuk életünk irányítását és ne higgyük el, hogy velünk csak úgy megtörténnek a dolgok. Kiemelten fontosnak tartom, hogy az, ami velem történik, az ellen ne tiltakozzak, hanem megértsem, elfogadjam, belehelyezkedjek, - így pedig már formáljam is az adott szituációt.
A jelen pillanat “olyan, amilyen”, de a múltamból fakad. Épp olyan, amilyenné én formáltam. Egyedül vagy valakivel közösen. Lényeges, hogy ez a pozitív és negatív végeredményre egyaránt igaz. Persze vannak helyzetek, amiket elkerülhetetlenül a „sors játékának” fogunk nevezni, hiszen például egy nem általunk okozott baleset mindenki számára rajtunk kívül állónak fog tűnni, és könnyen lehet, hogy alaposan megnehezíti az életünket, mégis jobb, ha sürgősen elfogadjuk, az ellenkezés csak idő, energiapazarlás.
Azt mondod, hogy mi vagyunk mindenért a felelősek az életünkben?
A felismerés egyik kulcsa, hogy a nem cselekvés is cselekvés. És a nem döntés is döntés. Ezt szinte mindenkinek elmondom, de nem mindenki akarja elfogadni. A XVIII. században élt ír filozófus, Edmund Burke ezt írta: “All that is necessary for the triumph of evil is that good men do nothing”. Vagyis “A gonosz győzelméhez annyi is elég, ha a jó emberek nem csinálnak semmit.” Remek! Megérkeztünk a lényeghez. Sokan azért nem tesznek semmit, mert sokkal egyszerűbb kifogást keresni, mint cselekedni. „Úgysem tudok semmit tenni… a rossz szomszéd, a kormány, a kellemetlenkedő főnök ellen!” Lehet, de ha meg sem próbáljuk, akkor sosem tudjuk meg, mi lett volna ha…
Én 40 évesen léptem ki egy számomra rettentően szorító kötelékből, alig pár hónapja történt. Azóta kapok levegőt, a szó mindenféle értelmében. Nem is tudom, miért nem tettem a dolgomat időben. Te vagy mindenért a felelős. Volt, van és lesz részed az öröm, az eufória, a fájdalom, a nyűg érzéseiben egyaránt. Fogadd el és okulj a különféle eseményekből. Ha megteszed, akkor a jót bármikor képes leszel megismételni, a rosszat elkerülni. Meg kell tapasztalnod és egyben meg kell szeretned a VALÓSÁGOT.
A múlt megtörtént, nem tudod nem megtörténtté tenni. Dühönghetsz, morgolódhatsz, sírhatsz, veszekedhetsz, szemre hányhatsz, számon kérhetsz, ítélkezhetsz. És mi lesz jobb általa? Épp elég, hogy történt valami látszólag rossz, de ki akarsz magaddal szúrni úgy, hogy még hónapokig vagy épp évekig ugyanezzel az üggyel foglalkozol, negatív érzelmeket összegyűjtve, szaporítva? Hát tedd, de ettől nem lesz jobb semmi. Inkább szőjj új terveket, az hasznosabb.
Oldalak
Hirdetés
Hasonló cikkek
