Szórakozz, ahogy régen is tették

"Amikor a függöny felgördül a térben az ember eltörpül, figyelmes nézések több-száza behatol a színpad odvába. Ott benn a tünemények suhognak, lámpás éjszakában ragyognak, a színek fémessé szépülnek, szavakból paloták épülnek. Nem szűnik a játék varázsa, távozóban nézünk egymásra, mert egymásban látjuk a jámbort, aki a játékban király volt.” (Weöres Sándor – Vers a színházról)

De akár idézhetném az egyik leghíresebb drámaírót, William Shakespeare-t is.: „Színház az egész világ és benne színész minden férfi és nő!” Így hangzik a szállóigévé vált mondat, az Ahogy tetszik című vígjátékában. Talán ebben az idézetben van benne minden, ami leírja, miért is járunk színházba.
Napjainkba újra divat csinosan felöltözni, és elmenni megnézni egy színházi előadást. De tagadhatatlan, hogy a mostani kor embere és életritmusa gyökeresen megváltozott a régmúlt ember értékrendjéhez képest. Fontos tehát újraértelmezni az előadások születésének miértjét, a darabválasztásokat és mindent, ami ezzel az elbűvölő világgal jár. Vajon miért van szükségünk arra, hogy idegen emberek fordítsanak tükröt elénk, parodizáljanak ki, vagy nagyítsák fel minden hibánkat?
Mert ez az egyetlen hely, ahol meg tudjuk élni a valódi érzéseinket. Katarzison megyünk át, ami közben feltérképezhetjük az élet igazságait. Az teszi bonyolulttá a színházat és a színészek dolgát, hogy mi emberek menekülünk önmaguktól, a valóságtól. Ezért aztán a művészeknek rengeteg impulzust kell bevetniük, hogy elérjék a megfelelő hatásokat. Ehhez milyen eszközök állnak a rendelkezésükre a rendezőknek és a színészeknek, sőt magának a színháznak, mint épületnek?

Madách Színház:
Az 1999-ben felújított épület kedd, péntek és szombat esténként 804 nézőt képes befogadni magába. Az enyhén mediterrán stílusú építmény különlegessége, hogy musicalek-kel, (zenés színház, mely egyesíti a zenét, a táncot és a dramaturgiát) és vígjátékokkal szórakoztatja a tisztelt publikumot. Olyan színészek, énekesek, művészek lépnek fel itt esténként, mint például Gálvölgyi János, Szerednyey Béla, Barabás Kiss Zoltán, Gallusz Nikolett, Molnár Szilvia.

Budapesti Nemzeti Színház:
A gróf Széchenyi István által megálmodott épület, ahogy a neve is utal rá, a magyar nemzet színháza, ám az épületet, amely a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt, 1913-ban lebontották. 2002 óta a Duna-partján várja az érdeklődőket. A műsoron jelenleg olyan darabok futnak, mint Shakespeare Lear királya, Madách Imre Az ember tragédiája, vagy Parti Nagy Lajos - Moliére Tartuffe-je. A színház jelenlegi igazgatója Alföldi Róbert. A társulat tagjai közé tartozik például Bodrogi Gyula, Garas Dezső, Molnár Piroska, Udvaros Dorottya.

Alternatív színházak:
Hazánkban (is) egyre jobban terjeszkednek ezek a társulatok, és egyre nagyobb az igény az alternatív színházak iránt. Hogy mi az alternatívás lényege? Az, hogy a megszokottól eltérő törekvést mutatnak fel. Az alternatív színházaknál magán az előadáson van a hangsúly. Fő céljuk a benyomáskeltés. A nézők valamilyen szinten maguk is befolyásolni tudják az előadás menetét. Budapesten erre lehetőséget ad például Bácskai Juli Pszichoszínháza, a Bárka Színház, a Merlin Nemzetközi Színház .

A lehetőségek tárháza kimeríthetetlen, akár klasszikusokról, modernekről, alternatívokról legyen szó. A jegyárak barátságosak, bár az „előkelő” helyen lévő székeket meg kell fizetni. A lista nem teljes, hiszen a felsorolásból hiányoznak a vidéki színházak, és olyan épületek nevei, mint a Magyar Állami Operaház, Thália Színház, Vígszínház és még sorolhatnám.

Ízelítőnek egy kis részlet Andrew Lloyd Webber - József és a színes szélesvásznú álomkabát című musicaljéből, a Madách Színház feldolgozásában: