Ciki megmutatni a saját valónkat? Ilyen az ismerkedés manapság

Feltupírozott, hamis imázs
„Sajnos a legtöbben arra használják az online felületet, hogy egy feltupírozott hamis imázst építsenek ki magukról... A legtöbb profilban csak pozitív dolgok vannak az emberről és annak az életéről, illetve semleges dolgok.
Kevesen foglalnak állást, és ha mégis, akkor és csakis akkor, ha az a csorda véleményével megegyezik. Akkor pedig nagyot hallgatnak, ha esetleg más lenne a vélemény. Az emberek megpróbálnak nem konfrontálódni, kiiktatni a támadási lehetőségeket, illetve makulátlannak tűnni...
Érdekes kontraszt figyelhető meg, ha egy nap online jelenlét után kimegy az ember az utcára, offline van és húsvér embereket lát.
Meglátja, hogy az átlagember nem úgy néz ki, mint az online világában és hogy az emberek tökéletlenek.
Nem jár mindenki tökéletes szettben, tökéletesen belőtt hajjal és sminkkel, tökéletes pózban. Nincs filter, nincs ötszáz képből kiválasztott egy kép, se utómunka. Nincs ötször átfogalmazott mondanivaló. Csak az ember, ahogy van, akkor, abban a pillanatban.
Valójában mindenkinek megvan a maga hibája és a maga keresztje.
De a hibák unszimpatikusak, a keresztek meg nyomasztóak.Sokan azt az embert találják szimpinek, akinek nincsenek hibái, akinek rendben van az élete, sőt...Kifejezetten szuper körülötte minden... És persze mindig fülig ér a szája , majd kicsattan. De ilyen ember nincs, mert senki sem tökéletes és senkinek sincs tökéletes élete. Persze szimpatikus a szép, színes szappanbuborék, de a valóság az, hogy az emberek és az életük tökéletlen és mindenkinek megvan a maga baja.
Az emberek többsége azt mondja, hogy őszinteségre vágyik, de sokan hazudnak maguknak és a világnak is. Ha választani lehet a puszta valóságot, akkor fanyalogva fordulnak el a feltuningolt illúziók felé, és amikor kipukkad a szép, színes szappanbubi, akkor meg megy a drámázás, a harag és gyűlölködés.”




























