Szenvedélyünk: a kávé

Manapság a reggel el sem képzelhető egy jó nagy adag erős kávé nélkül. De hogy lett ennyire sikeres ez az ital a lakosság körében?

A kávé - mint legális drog - fogyasztása sokak számára a mindennapok elengedhetetlen eleme. Már a századfordulón sok költőnket és írónkat szenvedélyes kapcsolat fűzte a kávéhoz és kávéházakhoz. A "feketelevest" ma sem kizárólag az éberségünk és koncentrációnk javításának érdekében fogyasztjuk, hiszen a kávénak ma is kultúrája van, csak meg kell adni a módját.
A kávé az egyik legismertebb növény, a belőle készült ital pedig világszerte a legnépszerűbb élvezeti cikk.

A kávé a kávécserje nevű örökzöld növény termésének, a kávébabnak a feldolgozott magja, az ebből készített kesernyés ízű, élénkítő hatású italt  a kávé. A kávé fő hatóanyaga a koffein, de ma már létezik olyan kávé is, amelyben – többségében vegyipari módszerekkel – csökkentett koffeintartalom található; ennek neve a „koffeinmentes kávé”.

A táncoló kecskék legendája
A kávécserje felfedezéséről sok történetet említ a szakirodalom. Az egyik legérdekesebbet Naironi professzor, a páduai egyetem tanára írja le: Abesszínia Kaffa nevű tartományában egy pásztor észrevette, hogy a szerzetesek által rábízott kecskék nyugtalanul ugrándoznak, pihenés helyett éjszaka is dobognak. A pásztor jelentette a furcsa esetet a szerzeteseknek. A szentéletű férfiak kivonultak a legelőre, és megfigyelték, hogy mivel is táplálkoznak az állatok? A környéken közepes méretű, fényes levelű cserjék nőttek, amelyeken csillag alakú, fehér virágok és piros bogyók voltak. Szedtek néhány maréknyival a termésből, és este a kolostorban levest főztek belőle. Ízlett nekik a főzet, ezért derekasan fogyasztották. Ám ezután nem tudtak elaludni, és éberen töltötték az éjszakát. Így fedezték fel és jöttek rá a kávé serkentő hatására. Volt, amikor tiltották, sőt büntették fogyasztását, később divatba jött, kávéházak létesültek, amelyekben már nemcsak a kávé, mint élvezeti cikk volt a vonzerő, hanem elsősorban a pezsgő társadalmi élet.

Az első kávéházak
Isztambulban az első kávéházak az 1550-es években nyíltak, és számuk gyorsan nőtt. Európába a 17. században érkezett meg a kávézás szokása. Az első európai kávéház 1624-ben Velencében nyílt meg La Bottega del Caffé néven.

Hatása
A kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. A csersav stimulálólag hat az érrendszerre, kitágítja az érfalat. Valójában nem tart „ébren”: a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyan állapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel és így még órákat képes éber állapotban tölteni, amivel megterheli a szervezetet.

Mellékhatásai
Rengeteg kutatást végeztek, hogy kiderítsék a kávé mellékhatásait, amelyek között szerepel a magas vérnyomás, szívbetegség kialakulásának kockázata, koszorúér megbetegedések, hasnyálmirigy rák és a termékenység negatív befolyásolása. Ezeknek a kutatásoknak az eredményei beépültek a köztudatba.

Az utóbbi években azonban az elterjedt nézetek egy része megdőlni látszik, és egyre inkább egyénfüggő annak eldöntése, hogy kinek, milyen formában és mennyiségben javasolható vagy sem a kávé rendszeres fogyasztása. Például egy nemrég végzett kutatás szerint nem függ össze a magas vérnyomás kialakulása a túlzott kávéfogyasztással.

Manapság egyre több kávéspecialitással találkozhatunk, amelyek még csábítóbbá teszik a kávéivást. De nagyon fontos, hogy ne vigyük túlzásba ennek az élvezeti cikknek a fogyasztását, hiszen pillanatok alatt a függőivé válhatunk!