Megszólaltak a szakértők: ezért egyre csillapíthatatlanabb a sorozatéhségünk

A 21. század új függősége a történetek megismerése. De vajon miért imádjuk ennyire a sorozatokat mostanában? Vagy csak most fedezte fel a filmgyártás a formátumban rejlő lehetőséget? Kérdések és válaszok magyar filmesektől és íróktól.

Ki vagyunk éhezve a jó sztorikra

A filmes adaptációk történelme gyakorlatilag egyidős a mozi megszületésével, a sorozatok formájában való feldolgozások az utóbbi években szaporodtak meg. Ez a jelenség a többi között annak folyománya, hogy korábban sosem látott éhség mutatkozik a tartalomra, a történetekre. Az HBO exkluzív sajtóreggelijén szakértők beszélgettek könyvek és képregények mozgóképes adaptációiról és a sorozatfüggőségről. Kovács Gellért Filmszerész szerint a sorozat formájában történő adaptációk felvirágzása köthető a Trónok harca őrületes sikeréhez is, ami korántsem volt borítékolható. Ugyan a regényfolyamnak volt rajongótábora, de közel sem akkora, hogy biztos legyen a bombasztikus nézettség, ráadásul kockázatos volt egy olyan történetet kisképernyőre vinni, amiben például megölik a főhőst. „Kiderült, hogy az emberek vevők arra, hogy egy ilyen kegyetlenebb narratívával szembesüljenek, ez valamilyen szinten áttörés volt” - fogalmazott a szakértő.

Tasnádi István - aki sok más munkája mellett, az Aranyélet forgatókönyvírója volt - kicsit korábbra datálja a tendencia kezdetét, véleménye szerint a 90-es évek technológiai fejlődése generálta ezt, egész pontosan a kábeltévék megjelenése, a digitális képrögzítésben rejlő új lehetőségek. Rengeteg csatorna lett, ami miatt versenyhelyzet alakult ki a piacon, egy idő után pedig világossá vált, hogy az egyedi, saját tartalom fogja odavonzani a nézőket a különböző adókra. Hozzátette, hogy joggal érezhetünk frusztrációt a túlzott kínálat miatt, de szerinte történetéhség évtizedekkel ezelőtt is jellemző volt, a különbség, hogy akkor monopolizált volt a piac, mindannyian ugyanaezt néztük.

Lapozz, a cikk folytatódik!

Fotó: HBO Magyarország