Ezért érzed magad borzalmasan, amikor vissza kell hallgatnod a saját hangod: A válasz meglepő!
Önreflexió
A hangkonfrontációs elmélet a pszichológia önreflexiós módszerével áll kapcsolatban. Terápiás körülmények között alkalmazva ez a technika segíthet a pácienseknek abban, hogy külső szemszögből jobb, átfogóbb képet kapjanak viselkedésmintáikról. Lényegében motivációt jelenthet egyes emberek számára a változásra azáltal, hogy megmutatja nekik, hogyan érzékelik viselkedésüket és rossz szokásaikat mások - írja az Amerikai Pszichológiai Társaság. Eredetileg Hubert Hermans alkotta meg 1992-ben, és gyakran alkalmazzák olyan embereknél, akik identitásproblémákkal, személyközi konfliktusokkal vagy döntési nehézségekkel küzdenek.
Azért hasonlít a hangkonfrontációhoz, mert kénytelenek vagyunk szembenézni személyiségünk olyan aspektusaival, amelyeket korábban talán észre sem vettünk - mint például a mikroagresszió.
Nemtől függően másképp érzékelhetjük a saját hangunkat
Martin Birchall fül-orr-gégész a Time-nak adott interjújában elmondta, hogy a test- vagy nemi diszfóriában szenvedő embereket különösen megdöbbentheti, ha a hangjukat felvételen hallják, mert az erősebben eltérhet attól, amit addig gondoltak magukról. Az identitás megkonstruálásában fontos szerepet játszik az egyén hangja, a hang pedig nemi jellemző. Ha egy transznemű személy hallja a hangját lejátszva, és az férfiasabban vagy nőiesebben hangzik, mint a neme, amellyel azonosul, az fokozhatja a diszfória érzését.
Más csoportok is érzékenyebbek lehetnek a hangkonfrontációra. A Perceptual and Motor Skills című szaklapban 1970-ben megjelent tanulmányban a kutatók azt találták, hogy a beszédzavarral küzdő emberek több hangkonfrontációt tapasztaltak. Egy másik tanulmányban Philip Holzman és Clyde Rousey azt vizsgálta, hogy a hangfelvételek észlelése hogyan különbözik a férfiak és a nők között, melynek eredményeképpen megállapították, hogy a nők sokkal érzékenyebbek beszédhangjuk észlelésére.