Pusztító ellensége lett a poloskáknak itthon, de ez ökológiai katasztrófát idézhet elő

Igaz, hogy roppant idegesítő tud lenni a poloska, de sokkal rosszabbul járnánk, ha helyette ez a másik rovarfaj szaporodna el.

Sajnos állítólag már megjelentek

A nyári esték nyugalma, a nyitott ablakon beáramló friss levegő, a kertben töltött idő – mindezek olyan pillanatok, amelyekért sokan rajonganak. Ám az elmúlt években egy apró, de annál bosszantóbb betolakodó megzavarta ezt az idillt: a poloska. Pontosabban az ázsiai márványpoloska, amely nemcsak a lakásokba repül be zümmögve, hanem a mezőgazdaságban is komoly károkat okoz. A rovar, amely eredetileg Kelet-Ázsiából származik, mára szinte egész Európát meghódította, és Magyarországon is évről évre egyre nagyobb számban jelenik meg.

A szamurájdarázs, tudományos nevén Trissolcus japonicus, egy apró, alig két milliméteres parazitoid darázsfaj, amely szintén Ázsiából származik. A „parazitoid” kifejezés nem véletlen: ezek a darazsak nem csupán élősködnek, hanem elpusztítják a gazdatestet, amely jelen esetben a poloska petéje. A szamurájdarázs nőstényei képesek érzékelni a poloskák tojásait, és egyetlen döféssel saját petéjüket helyezik el bennük. A darázslárva ezután belülről felfalja a poloskalárvát, majd kirágja magát a burokból, és újabb áldozat után kutat.

Ez a biológiai mechanizmus elképesztően hatékony: természetes élőhelyén a szamurájdarázs képes a poloskatojások akár 90%-át is elpusztítani. Ez a szám önmagában is lenyűgöző, de még inkább az, ha figyelembe vesszük, hogy a márványpoloska évente több generációt is képes létrehozni, és minden egyes nőstény több száz petét rak le.

Van azonban ezzel egy hatalmas gond. Mi az pontosan, azt a galériánkban leleplezzük!

De vajon mit gondol erről egy olyan szakember, aki évtizedek óta kutatja a rovarvilágot, és nemcsak tudományos, hanem ismeretterjesztő munkájával is sokat tett azért, hogy megértsük a természet működését? Sárvári József entomológus már több mint negyven éve foglalkozik rovarokkal. Kutatásai során bejárta Amazóniát, Korzikát, a Dráva-mentét, és számos hazai természetvédelmi területet.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123RF