A pánikba esett ügyfél sokszor készségesen megadja az adatokat, sőt, akár maga hajtja végre a tranzakciót, amit a csaló diktál. Ez a módszer különösen veszélyes, mert az áldozat aktív részese lesz a csalásnak, így a bankok gyakran nem vállalják a kár megtérítését. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormányzat felismerte ezt a problémát, és új szabályozások bevezetését tervezi. Az egyik ilyen javaslat szerint az első csalás esetében a banknak kellene állnia a kárt, nem az ügyfélnek. Ez jelentős változás lenne, hiszen jelenleg a bankok az esetek 92 százalékában az ügyfelekre terhelik a veszteséget. A tervezet szerint 2026-tól lépne hatályba az új szabályozás, amely az EU-s fizetési szolgáltatási kerethez igazodna. Ez nemcsak jogi védelmet nyújtana, hanem ösztönözné a bankokat arra, hogy még hatékonyabb biztonsági rendszereket fejlesszenek ki.
4/5
Fotó: Pinterest - illusztráció
Video Szem nem maradt szárazon: 10 éves a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány
A pánikba esett ügyfél sokszor készségesen megadja az adatokat, sőt, akár maga hajtja végre a tranzakciót, amit a csaló diktál. Ez a módszer különösen veszélyes, mert az áldozat aktív részese lesz a csalásnak, így a bankok gyakran nem vállalják a kár megtérítését. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormányzat felismerte ezt a problémát, és új szabályozások bevezetését tervezi. Az egyik ilyen javaslat szerint az első csalás esetében a banknak kellene állnia a kárt, nem az ügyfélnek. Ez jelentős változás lenne, hiszen jelenleg a bankok az esetek 92 százalékában az ügyfelekre terhelik a veszteséget. A tervezet szerint 2026-tól lépne hatályba az új szabályozás, amely az EU-s fizetési szolgáltatási kerethez igazodna. Ez nemcsak jogi védelmet nyújtana, hanem ösztönözné a bankokat arra, hogy még hatékonyabb biztonsági rendszereket fejlesszenek ki.